Örvények titkai

A blog víz alatti régészeti kutatásaimról, azok szervezéséről, eseményeiről, eredményeiről szól. Időnként a terület érdekesebb, fontosabb híreiről is beszámolok. Természetesen szubjektív módon. Célom: megismertetni a víz alatti régészetet a nagyközönséggel, egyben "nemzeti tudományaink" közé emelni, hogy egyfajta Hungarikum váljék belőle. Üdvözlettel: Dr. Tóth János Attila

Utolsó kommentek

Címkék

14.sz. (1) 1526 (1) 18.sz (1) 1848 1849 (1) 2. világháború (2) 2001 (1) adria (2) ajánló (1) alap (1) alexandria (2) anjou (1) aqua et archaeologia (1) aquincum (1) arany (1) aranyosapáti (1) archaeology (2) archaeology magazine (1) argonauta (1) argonauta kutatócsoport (8) Argonauta kutatócsoport (1) argonauta program (33) ariosti (2) ásatás (2) ausztria (1) baja (1) baltic (1) balti tenger (1) banner jános (1) barcs (2) bayerisch lloyd (1) black swan (1) boat (1) bödnhajó (1) bödönhajó (10) bölcske (4) börzsöny múzeum baráti köre (1) brazília (1) brazilia (1) brazil projekt (1) bronzkor (1) búbánat vökgy (1) Budapest (1) budapest (1) buda motoros (1) bulgária (1) Búvár (1) búvár (32) búvárégészet (1) búvárinfó (1) búvárkodás (1) búvárrégész (11) búvárrégészet (3) búvárrégészeti szakosztály (2) búvárrégészeti szakosztűly (1) cikk (1) Címkék (8) cmas (1) czakó lászló (1) danube (1) danube limes (1) délafrika (1) dendrokronológia (1) dereglye (11) dicovery channel (1) discovery (2) dogout (1) dokumentáció (1) dokumentálás (1) dömös (1) dorog (3) dossiers d archéologie (1) drava (1) dráva (28) drávatamási (15) dráva múzeum (1) drava river (1) dréva (1) Duna (8) duna (23) dunabogdány (1) dunafalva (1) dunaföldvár (4) dunakanyar (3) dunaszekcső (1) dunasziget (1) duna stratégia (1) eaa 2009 (1) együttműködés (2) előadás (7) elsüllyedt (1) elsüllyedt tank (1) ercsi (2) erőd (1) expedíció (1) exploration (1) fahajó (1) fekete hattyú (1) felfedezés (7) felfedzés (1) floralia (1) folyami örökség-nap (1) fotogrammetria (1) franciaország (1) gázvezeték (1) geológia (1) georégészet (1) georg bass (1) giovanni ariosti (1) gönyű (1) Gönyű (1) gőzhajó (1) gyűjtés (1) hadirégészet (1) hadtörténet (1) hajó (55) hajók (1) hajómalom (1) hajóroncs (5) hajózás (1) hajó roncs (1) hal (2) havária (1) hellókarácsony (1) Henszlmann díj (1) henszlmann díj (1) hír (1) hírek (1) horgony (1) hungaria nostra foundation (1) hungary (1) icomos (1) index (1) indiana jones (1) indonézia (1) inrap (1) institute of nautical archaeology (1) interjú (2) ipoly (6) ipolyság (1) ismeretterjesztés (1) iszkába (1) ivan visin (1) kastélyosdombó (1) katasztrófa (1) keltezés (1) kiállítás (5) kiemelés (1) kikötőerőd (4) kincs (6) kincskeresés (9) kincskeresők (1) köh (3) kőhorgony (1) kolostor (2) kőmacska (1) kompetenciateszt 2010 (1) konferencia (2) könyv (2) konzerválás (1) kor (1) koraújkor (1) köszöntő (1) középkor (5) közlemény (1) kultúra (5) kulturális örökségvédelmi hivatal (1) kulturális öröskégvédelmi hivatal (1) kunsziget (4) kutatás (34) kutatóközpont (1) ládák (1) lakócsa (1) lapátorrú tok (1) leányfalu (1) leletmentés (2) letkés (8) lézerszkenner (1) limes (9) limes projekt (5) logboat (1) lórév (1) mag (1) magyar nemzeti múzeum (1) magyar régészeti és művészettörténeti társulat (4) magyar régész szövetség (1) malom (1) margit híd (2) máriakálnok (1) mária királyné (7) mária terézia (1) maritime affairs group (1) második világháború (5) média (1) meghívó (1) merülés (1) Messerchmitt (1) MHSz (1) mohács (1) monarchia (1) monoxyl (1) mosoni duna (4) mosonmagyaróvár (1) mozsárbomba (1) mr1 (1) MRMT (1) mr 1 (1) mta (2) művészettörténet (1) nagyítás (1) nefmi (1) nka (1) noé bárkája (1) norvég (1) norvegian financial mechanism (1) norvég alap (14) norvég finanszírozási mechanizmus (1) norvég otka (1) octopus (3) odyssey (4) odyssey marine exploration (1) oltárkő (1) önkéntesség (1) örökségvédelem (2) orvég alap (1) osztrák (1) osztrák magyar monarchia (1) osztrák örökösödési háború (1) otka (20) otka nnf (22) pályázat (1) párizs (2) pest megye (1) pipeline (1) pócsmegyer (1) ponton (1) porcellán (1) potony (2) ráckeve (18) Ráckeve (8) rádió (1) régészet (29) régészeti búvár tanfolyam (1) régészeti társulat (1) régészet napja (1) rejtély (3) rendezvény (1) repülő (2) római (3) római kor (4) római kövek (2) roncs (29) roncskurtatás (1) roncskutatás (3) roncsok (1) rongálás (1) rtl (2) science (1) ship (1) solt (10) splendido (1) süllyseztés (1) szatya (1) szeged (5) szentborbás (1) szentendre (4) szentendrei duna (1) szent istván csatahajó (1) szenzáció (5) szerbia (4) szigetújfalu (2) szigetvár (1) szob (5) szökőár kft. (1) Szonár (2) szonár (27) szövegértés (1) szponzor (1) tahitótfalu (2) tank (2) társadalmi munka (1) tenger (1) terepbejárás (1) tisza (6) titanic (1) tolna megye (1) török kor (17) török kori dereglye (1) török kori hajó (1) történel (1) történelem (4) trója (1) tudomány (19) tündérsziget ökopark (1) tündérvár (1) tv (1) t 34 (1) újkor (1) underwater (1) underwater archaeology (2) underwater cultural heritage (1) unesco (10) UNESCO (1) unesco 2001 (3) unesco konvenció (1) unesco underwater heritage (1) uszály (1) úszódaru (1) vág (1) viza (3) vízimalom (1) víz alatti kulturális örökség (4) víz alatti múzeum (1) víz alatti örökség (4) víz alatti régészet (2) víz alatti régészeti központ (1) víz alatti Régészeti Központ (1) vörösiszap (1) wreck (2) wrecks (1) zenta (5) zentai csata (5) zenta projekt (1) Címkefelhő

A rejtőzködő repülő és más roncsok Ráckevén

2016.11.02. 11:48 :: régészbúvár

A ráckevei Messerschmitt 109-es repülő roncsa nem csak a profi és amatőr hadtörténészek körében ismert, hanem Ráckeve környezetében is beszédtéma időről időre. Tóth Ferenc roncskutató munkássága nyomán ismert, hogy a gépet 1975-ben kábelfektetés során megtalálták, és a géptörzs egy darabját és a pilótafülke tetejét felszínre hozták, majd a mai ráckevei piac területén, a rendőrség előtt egy időre letették. A maradványok további sorsa bizonytalan, az információk szerint visszatették a mederbe. Azóta sem találta meg senki.

Lényegében van az eredeti lelőhely, ahol a szárnyak és a repülő egyéb töredékei most is lent lehetnek, valamint a másodlagos lelőhely, ahol az elvileg elsüllyesztett fülketető és géptörzs darab is van. Ezek egymáshoz való viszonya sem ismert. Sajnos eddig Ráckevén nem találtunk olyan informátort, aki elfogadható pontossággal rámutatott volna bármelyik lelőhelyre a kettőből. Annyit sikerült tisztázni(?), hogy a megtalálás és elsüllyesztés helye az Árpád-híd nyugati hídfőjének déli oldalán történt. Ez arra elég volt, hogy szonárral megnézzük a környéket. Sajnos többszöri kutatás után sem rajzolódtak ki a repülő szárnyai, vagy a géptörzs. Kisebb anomáliákat ugyan észleltünk, de ezek jellege bizonytalan.

Ebben a helyzetben egyetlen logikus lépés a merülés volt. Kézi fémkeresővel (pin-pointer) felszerelkezve megkísértettük a szerencsénket, és néhány olyan pontot, amelyek a szonáron anomáliaként látszottak megmerültünk (konkrétan Puskás Norbert, az Argonauta Kutatócsoport oszlopos tagja merült). Sajnos a gép nem lett meg. A barna vízben esélyünk nem volt nagy, de legalább kiderítettük, hogy a mederben ezen a részen vastag iszapréteg található (más ráckevei területeken egy vékony iszapréteg alatt érezhető a régi folyómeder sóder aljzata. Az iszap magyarázza azt is, hogy a szonárral miért voltunk eredménytelenek: a szonár csak a mederből kiálló tárgyakat látja, tehát a további kutatáshoz technológiát kell váltanunk, és a fémeket, illetve anomáliákat nagyobb mélységből kimutató módszerre lesz szükség! Ennek szervezését megkezdtük.

Az élénk déli szél ellenére úgy döntöttünk, kihasználjuk a palackban maradt levegőt, és a piac déli végénél merülünk egy korábban szonárral észlelt jelenség környezetében. Mivel az Expedition Unknown sorozat menedzser csapatának köszönhetően hozzájutottunk egy olyan szoftverhez, amely a terepi méréseinkből földrajzilag helyes (georeferált) „szonárszőnyeg-térképet” készít, így elég pontosan megállapítható a jelenségek helye. Bár az előzetes tervünkben nem szerepelt ez a második helyszín, de a jellegzetes terepi pontok alapján úgy gondoltuk, elég pontosan meg tudjuk határozni a helyét műszer nélkül is. A célterületünkön két, egymás mellett található csónak/hajó alakú jelenség található. A part felé egy 7 m körüli „úszótest jellegű tárgy”, tőle 2,5 méterre meder felé egy kisebb jelenség. A szonaras kutatásaink során azt találtuk, hogy hasonló, kettős szerkezetű „roncs-jellegű” lelőhelyből több is található Ráckeve környezetében. „Kettős-hajó” elvileg lehetne hajómalom, vagy akár együtt elmerült úszóponton darabok, ezt még vizsgálnunk kell.

A merülés során 3 méteres mélységet találtam. Az aljzatot itt is iszap borított, de vastagsága csupán 10-15 cm volt. Mivel nem sütött a nap, a déli szél pedig eleve felkavarta a vizet, ez az iszap (és mélység) pont elég volt arra, hogy a 40 cm körüli látótávolság az első mozdulatot követően 10 cm-re csökkenjen. Ennek ellenére a fémkeresővel megtoldott kezem pár perc után egy tárgyba akadt, ráadásul a fémkereső is rezegni kezdett, jelezve, hogy a tárgy fémből van. Egy láda-szerű objektum volt, ami nagyobb részt besüllyedt az üledékbe. Környékét megvizsgálva további fém darabokat találtam, majd kezem egy deszka üledékbe kiálló élét tapintotta. A deszka mentén több métert haladva időnként kitapinthatóak voltak kisebb függőleges fa elemek, amelyek mint a bordák végei sorakoztak. Néhány pontot itt is jelzett a fémkereső, talán vas szegeket. Egy komplex fém és fa elemeket is tartalmazó helyszínre sikerült bukkanni, amely több részből áll, közöttük talán hajó maradvány is van. További merülésekkel szükséges tisztázni jellegét, korát, szerkezetét!

Az igazi meglepetés az irodába visszaérve ért minket. A szonártérképen ellenőrizve a felfedezés helyét kiderült, hogy 20 méterrel elvétettük a tervezett célt, és nem „kettős roncsot” merültünk, hanem attól délre egy újabb lelőhelyet sikerült azonosítani. Ez azt jelenti, hogy a terület bőséges kutatnivalót nyújt – reméljük még idén!

 

 

"Kettős roncsok" - a bal oldalit kerestük, a jobb oldali szintén Ráckevénél található

Szonártérkép részlete a "kettős-roncs" és a merüléssel talált jelenségek bejelölésével.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás repülő ráckeve második világháború roncs szonár Ráckeve Messerchmitt

Roncsok a Kerekzátony-szigetnél

2016.10.27. 11:35 :: régészbúvár

 

Korábban beszámoltunk róla, hogy szeptember 29-én bekapcsolt szonárral lehajóztunk Csepelről Ráckevére. A következő napon Ráckeve térségében kutattunk, a Senki-sziget és a Kerekzátony-sziget térségében. Számos csónak /ladik/hajó maradványt találtunk, illetve olyan roncsokat, amelyek összetettebb szerkezetet mutatnak. Október 15-én merüléseket végeztünk a két említtet sziget közötti területen, mivel itt két markáns objektumot is észleltünk egymás közelében. Ezek szögletes kontúrral jelentkeztek, a meder felé eső roncs a szokásos ladik méretnél szélesebb, ráadásul több kisebb-nagyobb tárgy is látszik rajta, mellette (l. mellékelt szonárképek).

A Duna-ág vize barnás, a nap sem sütött, így 30-40 cm volt a látótávolság, az iszap felkavarodása után ez is eltűnt. A merülés során először a parthoz közelebbi jelenséget sikerült azonosítani. A vékony üledék lepelt félresöpörve előtűnt a lemez test kék-fehér festése, egyértelművé vált, hogy ez egy elsüllyedt, vagy elsüllyesztett lemez ladik. Ezt követően a felderítéssel a másik objektumra koncentráltunk, amelyet a szonárral észlelt helyen meg is találtunk.

A roncs fémből van, ezt a kézi fémkereső már az első pillanatban jelezte. A valószínűleg vas szerkezetet rozsda borítja. A test doboz-szerű, téglalap alakú, oldalai lefelé szűkülnek. Szélességét 1,5 méterre becsüljük. A roncs belső részében iszap halmozódott fel. A test felső szélén, peremén egy fa léc fut (valószínűleg eredetileg teljesen körbement). A roncson, illetve mellette néhány fa gerendát, deszkát is találtunk. A merüléssel szerzett első benyomás alapján egy kisebb dereglye, vagy pontonhíd elem lehet. Állaga arra utal, hogy több évtizede víz alatt van.

Mivel ettől a helyszíntől mintegy 50 méterrel délre egy hasonló téglalap alakú anomáliát mutatott a szonár, amelyre részben ráfed a part lejtője, kőszórása, így elképzelhetőnek tartjuk, hogy második világháborús emléket találtunk, amely további vizsgálatot érdemel.

Természetesen nem mostani kutatásunk az első, amely felhívja a figyelmet a Ráckevei-Duna hadirégészeti jelentőségére. Tóth Ferenc roncskutató 2001-es tanulmányában már feldolgozta a területre vonatkozó forrásokat. Adatgyűjtése szerint az általunk vizsgált területen, a Kerekzátony-sziget északi részénél robbantották fel a MARGIT nevű kismotorhajót és a JULISKA nevű uszályt. valamint a Cs 629 és Cs 630 uszály is a víz alá került.

 

Irodalom:

Tóth Ferenc: Világháborús roncsok a Duna Csepel-sziget és Paks közötti folyószakaszán 1-2. rész. Haditechnika 2001/1. 71-74., 2001/2. 71-78.

A két roncsot és a partvonalat (jobb szélen) ábrázoló szonárfelvétel.

 

 

Részletképek a roncsról.

 

Szólj hozzá!

Címkék: búvár duna hajó ráckeve második világháború roncs szonár hadirégészet felfedzés

Roncsvadászat szonárral

2016.10.04. 16:31 :: régészbúvár

Kihasználva, hogy technikai okból a "kutatóhajónk" Csepelen, a Kvassay zsilip mellett vesztegelt egy ideig, úgy döntöttünk, hogy lehajózunk vele Ráckevére, közben bekapcsoljuk a szonarat is, így egy 50 méteres sávban nyerünk egy áttekintést a mederről.

A műszert az M0 híd alatt kapcsoltuk be. A meder itt több ágra szakad, nádszigetek labirintusa húzódik a partok előtt. A feltöltődés és a nádas miatt itt nem túl izgalmas a kép, a jelenségeket iszap és nád fedheti. A folyó nagyjából Szigetcsép/Szigetszentmárton vonalig hasonló jellegű. Élmény volt a hajózás, és a természeti szépségek mellett néhány érdekes jelenséget is dokumentálhattunk a víz alatt. 

Szigetszentmártontól szélesebb és mélyebb mederben haladhattunk. Az Angyali-sziget vonalától kifejezetten gyakran hajoltunk a képernyő fölé, mert hirtelen izgalmassá vált a víz alatti táj.

Korábbi, ráckevei kutatásaink során már tapasztaltuk, hogy a belvárosi szakaszon számos csónak, láda és más anomália található a mederben. Nyár eleji merüléseink során ezek közül néhányat ellenőriztünk: volt köztük modern ladik, bedobott fém (öltöző)szekrények. Utóbbiakért feltehetően a horgászok a felelősek, akik "haltartásnak" "telepítenek" mesterséges akadókat. A szonaras felderítés alapján ez kifejezetten ráckevei specialitás lehet.

Utunk során gyakran láttunk egyenes orrú ladikot, hegyes, keskeny vízi járműveket, pontonokra emlékeztető jelenségeket. Egy Ráckeve-közeli helyen egész flottára való csónakot találtunk a meder közepénél. Lehet, hogy ez is csak egy haltartás, de ismerve a térség második világháborús történetét, akár a szovjet átkelés egyik kísérlete során odaveszett csónakok/pontonok is lehetnek. Merüléssel ellenőriznünk kell.

Az Árpád-hídtól délre is folytattuk a kutatást. Több ígéretes kutatási helyszínt is találtunk, csónak!hajó maradványokat, talán második világháborús pontonhíd elemeket.

A felderítés bizonyítja a Ráckevei-Duna víz alatti rejtélyeinek sokféleségét, illetve Ráckeve szűkebb környezetének víz alatti régészeti jelentőségét. Ősszel és jövőre merülünk a feltérképezett helyszíneken, illetve folytatjuk a felderítés a Tassi zsilip irányába.

001.JPG

002.JPG

003.JPG

005.JPG

006.jpg

szonarkepek-rkeve.jpg

3 komment

Címkék: kutatás ponton roncs víz alatti kulturális örökség 2. világháború roncskutatás Duna Ráckeve Szonár

Hajók a Balabánnál!

2016.06.08. 18:45 :: régészbúvár

 Múlt héten nem csak vasládákat találtunk. Megnéztük a Balabán-sziget mellett észlelt két hajó alakú jelenségeket. A látótávolság minimális volt, mert ezen a részen nagyon finom az iszap. A merüléseket a lehorgonyzott gumihajóból végeztük most is.

Mivel a szonárképen is jól látszik, hogy a két roncs a partnál található, nem kellett sokat keresgélnünk. Elsőnek a szonárképen hegyes végű hajót találtuk meg. Ez egy lemezhajó maradványa, a lemezeket hegesztéssel erősítették össze. Fejjel lefelé fekszik, a partra csaknem merőlegesen. A szélmentes időszakokban, napsütés mellett feldereng a víz alatt a test egyenes záródása. A meder felé kicsit lejtősen dől a roncs. A meder felőli harmadánál a lemezek szét vannak hasadva, mintha valamilyen erő szétnyitotta volna a hajót.

A másik roncs mellette fekszik, szintén vas hajó. Ez már a fenekén pihen. A testet belül az oldalfalakkal 45 fokos szöget bezáró vas rudakkal erősítették meg. Ez a technika a pontonokra emlékeztet.

A két roncs alapján az a benyomásunk, hogy ezek úszóponton elemek lehetnek. Korukat nem sikerült megállapítani. Nyugodtabbak lennénk, ha szegecseltek volnának, mert az a 20. sz. közepe utánra már nem jellemző (ettől még a hegesztés is lehet korai modern).

Az első roncsnál a lemez szétnyílása akár robbanásra is utalhat, ami a közeli, második világháborúval összefüggésbe hozott többi jelenséghez kapcsolhatná a maradványokat. Maga az „Ercsi átkelés” több ponton zajlott, több kísérletet tettek a szovjetek, mire sikert értek el. Ennek során elvileg rengeteg roncs keletkezett. Az eljövendő kutatások tárgya ennek tisztázása.

Eddigi kutatásaink alapján Ráckeve belvárosa előtt meglepően sok roncs, és más víz alatti örökségi helyszín, „rejtély” nyugszik.

Folytatjuk!

 

balaban-blog.jpg

Ez a szonárkép volt a kiindulópontunk a merülésnél. A hajók a piros körben vannak.

pict2498-1.jpg

Szétnyíló vaslemez. A szélek kifelé görbülnek.

pict2494.JPG

Szétnyílt hajótest lemeze, algával, üledékkel borítva.

Szólj hozzá!

Címkék: hajó második világháború roncs Duna Ráckeve Búvár

Merültünk a ráckevei ládáknál!

2016.05.31. 20:27 :: régészbúvár

A Ráckeve Peregi oldalán szonárral többször is megfigyelt titokzatos "láda-szerű" anomáliákat (pontosabban egy csoportjukat) ma "megmerültük".

Több ládát is megnéztünk a víz alatt. A látótávolság egészen addig elfogadható volt, amíg meg nem mozdultunk az iszapos meder felett. A barna vízben azért sikerült meglátni, kitapogatni a tárgyakat. A szonáron ládának látszó jelenségek a valóságban is azok! Fémkeresővel is megnéztük őket, és az anyaguk vasnak bizonyult. Néhány deszka darabot is láttunk. A ládákat vastagon benőtték a kagylók, a felületük (festés, felirat) sajnos nem látszik.

A területet nem fésültük át, későbbiekben visszatérünk. Érdemes lesz kiemelni legalább egy jó állapotú ládát, hátha tisztítás után többet is megtudunk róla. Nagyon kíváncsiak vagyunk a rejtély megoldására!

Merülés a Nagy Barnaságba.

pict2477.JPG

A fém felületeket vastag kagylóréteg fedi.

pict2491-1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás búvár rejtély merülés szonár ládák Ráckeve

Sikeres volt a ráckevei társadalmi munka!

2016.05.23. 10:27 :: régészbúvár

 A Régészet Napja 2016 alkalmából régészeti témájú ismeretterjesztő előadást szeretnénk rendezni a jövendő Víz alatti Régészeti Központ épületében. A ház egykor MHSz épület volt, a rendszerváltozás óta üresen áll, állaga romlik, az idők folyamán feltelt városi lomokkal.

Célunk, hogy Ráckeve Város Önkormányzatával közösen még az idén élettel töltsük meg az épület egy részét, hogy mindenki számára látható legyen az „új korszak” kezdete. Tavaly ősszel az egyik termet sikerrel kirakodtuk, itt lesz a Régészet Napja alkalmából szervezett „Titokzatos Ráckeve – találkozás a régészettel” c. előadás (2016. 05. 27., 16 órától). A bejárat, a lépcső, a közlekedőfolyosó, illetve a másik, a város által biztosított helyiség meglehetősen elhanyagolt állapotban volt. Most pénteken (2016. 05. 20.) az volt a célunk, hogy ezt a szakaszt, néhány helyiséget biztonsággal bejárhatóvá tegyük. A Facebook-on megjelentetett felhívás, illetve a RÁVÜSZ Kft. jóvoltából végül kilencen gyűltünk össze, az Árpád Múzeumon keresztül pedig egy konténert tudtunk rendelni.

Első lépésként a Város tulajdonát képező, még használni tervezett bútorokat pakoltuk át más helyiségekbe (onnan viszont lomot kellett előtte kihordani). Ezután a megmaradt szemetet raktuk ki konténerbe, majd a bejárat környékén lemállott, illetve felhólyagosodott vakolatot távolítottuk el, lapátoltuk ki. Végül felmostunk. A bejárat előtt, a lépcsőn, a járdán kiszedtük a gazt, ellapátoltuk, elsöpörtük a felgyűlt port és földet. A sövényt is megigazítottuk kissé. Az épület immár „kész” látogatókat fogadni.

Messze nem fejeztük be a projektet, hiszen a beázott részen most nincs vakolat, csak tégla, a nyílászárók csúfak, egy festés is ráfér. Ez azonban csak „kozmetika”, számunkra fontosabb a használhatóság, a használatba vétel. A nagyobbik terem, amely most előadóteremmé lépett elő, egész jó állapotban van, már csak a székeket, vetítővásznat kell betenni, és kezdődhet a program! A másik helyiség, az „iroda” egyelőre raktár lesz.

Nyáron további rendezvényeket szervezünk. A Duna Nap alkalmával az Árpád Múzeummal összefogva családi napot tartanánk. Természetesen a kutatás sem marad el, folytatjuk a szonarazást, de a jó idő beköszöntével kezdődnek a merülések is. Ezekről majd bővebben is beszámolunk.

Résztvevők:

Nagyné Szűcs Szilvia

Hegyi Gergely

A Szökőár Búvár Kft. képviseletében:

Ádám Tamás

Elizeus Péter

Ráckevei Városüzemeltetési és Szolgáltató Kft. részéről:

Krepsz Imre

Vígh Imre

Takács József

Grózinger László

 Köszönjük!

 

Szólj hozzá!

Címkék: önkéntesség társadalmi munka Ráckeve víz alatti Régészeti Központ MHSz

Szonárral Ráckevén: második világháborús roncsok (?), ladikok és hajók

2016.05.13. 09:29 :: régészbúvár

Ezen a héten folytattuk a Ráckeve belterületén található Duna-ág szonaras vizsgálatát. A korábban megtalált titokzatos „ládák” és a cölöpöt nagy visszhangot váltottak ki mind a ráckevei lakosok, mind a búvártársak körében. Célunk az volt, hogy még pontosabb dokumentációt készítsünk, természetesen kiterjesztve a vizsgált területet.

A peregi oldalon talált cölöpök kapcsán felmerült, hogy azok egy vízi-színpad részei voltak. A helyi emlékezet hiányosnak bizonyult ezen a téren, de egy 1970-es években készült fotón mindenesetre kilátszanak a vízből a cölöpök végei, igaz színpad nincs rajtuk.

Fontos pontja volt a nyomozásnak, hogy az adatokat megküldtem Tóth Ferencnek, az ismert világháborús roncskutatónak. Elmondta, hogy a legendás ráckevei Messerschmitt felkutatása kapcsán foglalkozott az ercsi átkelés során Ráckevén történtekkel. Kutatásait a Haditechnika c. folyóiratban (2000/1. szám 84-89.) közölte. A szovjet ideiglenes hadi hidat pontosan oda jelölte, ahol mi a cölöpöket találtuk. A „ládák” és az ugyanitt, a parttól távolabb található roncsok és ládák kapcsán az az ötlete, hogy ezek a hidat folyásirányból biztosító aknavédelmi zár részei lehettek (a 2. világháború végén a zsilipek megrongálódtak, ezért ismét nyitott folyóág lett a Duna-ág, a hidat a folyón úsztatott aknákkal is támadhatták – sodoraknák).

Amennyiben valóban híd és sodorakna elleni védelemről van szó, a Belváros felőli oldalon is kellene valamit látnunk. Meg is néztük a szonárral, és a cölöpökkel szemben, a Takarékszövetkezet és a Múzeum térségében valóban vannak kisebb-nagyobb anomáliák, talán cölöp is. A ládákkal átellenes parton is találtunk roncsokat. Eközben a parti ládáknál ismét készítettünk átfedő szonárfelvételeket, amelyekből mozaik képek készülhettek. Az egyik a parttal párhuzamosan haladó hajóból, a másik a mederre keresztirányban haladó hajóról készült. Az alább közzétett képeken a közös területet piros körrel jeleztük.

Kutatás közben a kíváncsiság tovább vitt bennünket a Balabán-sziget irányába. A sziget déli részén vizsgálódtunk, és meglepetésünkre jókora, fa hajónak tűnő anomáliákra bukkantunk (a képen piros kör jelzi a roncsokat), a part előtt. Az egyik roncsnak hegyes a vége, a másiknak egyenes. A partvonallal kb. 120 fokos szöget zárnak be, a parti üledék, feltöltés részben fedi őket.

Tóth Ferenc másik fontos adata a Messerschmitt repülőre vonatkozott, ez a 109G típusba tartozott. A gépet 1975-ben kábelfektetési munkák során találták meg, de kiemelés után visszakerült a vízbe. A rendelkezésre álló képek alapján a roncsot az Árpád-hídtól délre, a korzón tették partra, később ezen a részen tették vissza (a MÉH-be nem merték leadni). Ez az információ azért érdekes, mert korábbi informátoraink inkább a híd Pereg felőli oldalára, ráadásul annak északi felére lokalizálták a roncsot (ami tehát éppen az ellenkező oldalon lehet). Természetesen szonárral rögtön meg is néztük a területet. Sajnos jelentős iszap halmozódott fel, de még így is számos kisebb roncsra utaló anomáliát láttunk, hogy melyik a repülő, azt a gép nem tudja megállapítani. Mindenesetre a piac előtt is láttunk ladik maradványokat a víz alatt.

A ládák és a cölöpök esetében műszerrel többre már nem jutunk, meg kell merülni a helyszíneket, a cölöpökből mintát veszünk, hogy megállapítsuk a korukat (ha lesz bennük 1945 utáni évgyűrű, nem lehetnek a szovjet híd maradványai). Mivel a szovjetek az aknavédő vonal készítésekor mindenféle nyersanyagot felhasználhattak (pl. üres lőszeres ládákat is), talán a terület szemrevételezésekor találunk olyan bizonyítékot, amely a világháborús eseményekhez kötik a lelőhelyet. A hajók, ladikok merülése további feladat, amely egész nyárra munkát ad csapatunknak. A műszeres felderítést ki kell terjesztenünk a tágabb térségre, biztosak vagyunk abban, hogy további lelőhelyek kerülnek elő Ráckeve és térsége gazdag dunai múltjából.

aknavedelem_part_blog.jpg

Aknavédelem (?) a peregi oldalon, a piros körrel jelölt terültre merőlegesen végzett szonaras mérés képe alább:

aknavedelemkereszt_blog.jpg

balaban-blog.jpg

Roncsok a Balabán.sziget oldalában.

piac-ladikok.PNG

Ladikok a piac előtt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás felfedezés hajó második világháború roncs Duna Ráckeve Szonár

Ladikok, cölöpök és titokzatos „ládák” Ráckevén

2016.04.12. 18:56 :: régészbúvár

Április 8-án elindítottuk a 2016. évi kutatási szezont. Puskás Norberttel (Argonauta Kutatócsoport tagunk) vízre bocsájtottuk a „kutatóhajót” a ráckevei Árpád Múzeum előtt. Ez lesz a bázisunk, a környéken sokat fogunk idén szonarazni, merülni.

Szerencsére a telet a hajó sérülésmentesen vészelte át, annak ellenére, hogy újévkor bizony befagyott a Dunába. A motor is első próbálkozásra indult. A télen beszereztünk egy új szonárfejet, mivel a régi csatlakozása elhasználódott és nem javítható. Ez volt tehát az első kutatásunk, amivel teszteltük.

Áthajóztunk a peregi oldalra (ez a Ráckevei Duna-ág bal partján található, az Árpád hídtól Északra). A part mellett próbaképpen megvizsgáltunk egy 400 méteres szakaszt. A hídtól mintegy 200 m távolságra északra a partra merőlegesen cölöpsorokat láttunk, amelyek 20 m hosszúak. Ettől távolabb, a hídtól kb. 400 méterre téglalap alakú markáns tömböket vettünk észre. Többször is megvizsgáltuk az „anomáliákat”. Mint a mellékelt szonár-mozaikon (több, átfedő szonár felvételből összerakott „térkép”) is látszik, a blokkok két csoportban találhatóak. Számos képet készítettünk, ezeken az is látszik, hogy a téglalapok közepe üreges, mintha ládák lennének. A „ládák” nem közvetlenül a part előtt vannak, hanem a partvédelmi kövezés aljától is 5-10 m választja el őket. Ugyanitt, a partól 70 m távolságra egy markáns, roncs-szerű anomáliát találtunk, mellette hasonló „ládákat”. Ez a jelenség már nem lehet a partról beborított építési hulladék.

A belváros felőli oldalon kikötés előtt még tettünk néhány „gyors kört”. Itt két ladikot láttunk egymás mellett. Egy harmadik ladik a peregi oldalon is fekszik a víz alatt.

A titokzatos „ládákat”, a cölöpöket és a ladikokat később megnézzük a víz alatt. Egyelőre a szonaras kutatást fogjuk folytatni, hogy további kutatási területeket jelölhessünk ki.

 

ladak2.jpg

Szonármozaik. A kép alján a Duna bal partja található, Észak jobbra van. A fehér vonalak a kép hosszában 5 méteres közöket jelölnek. A kép közepén a hajó nyomvonala.

rackeve_roncs.jpg

Roncs és ládák.

 

rackeve_ladikok.jpg

Ladikok.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás búvár rejtély ráckeve szonár argonauta kutatócsoport

Szigetújfalu: falak a Dunában és a parton

2015.12.07. 12:13 :: régészbúvár

Szigetújfalu Önkormányzatának támogatásával víz alatti felderítést végeztünk múlt hétvégén Szigetújfalu, Rév lelőhelynél. Ez volt a novemberben új működési engedéllyel feltárási jogú intézménnyé vállt ráckevei Árpád Múzeum első kutatása.

A szakirodalom szerint itt Árpád kori kolostor, római kori kikötőerőd és bronzkori település is található. A lelőhely a római kori határvédelmi rendszer, a limes részeként az UNESCO Világörökség cím várományos részhelyszíne.

Évekkel ezelőtt szonaraztunk a vízben, és a képeken faltömbök látszottak a mederben ott, ahol a parton kőomladék található, és egy Dunába vezető falcsonk. Csakhogy akkor nem tudtuk megállapítani a parti fal és a szonárkép viszonyát (a GPS pontossága miatt néhány méteres a bizonytalanság, ami általában jó, de egy alaprajz esetén már nem annyira.)

Most merültünk, és megállapítottuk, hogy a partról a mederbe tartó fal egy tömbje a mélyebb mederben folytatódik. Ettől folyásirányban lefelé, a parttal csaknem párhuzamosan egy keresztirányú fal található. A falak tehát egy téglalap alakú tornyot adnak ki, amelynek 1.5 méteres a falvastagsága. A víz alatti, parttal párhuzamos fal méternél magasabb.

Merülésünk előtt egy kisebb árhullám vonult le, ami egy kissé megbolygatta a romot. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a parti omladéknál, amely tehát a torony belseje, találtunk egy római kori tetőcserép töredékét (tegula). Ez megerősíti a korábbi feltételezést, hogy római erődítés romja található a vízben.

A lelőhely további kutatásra érdemes. reményeink szerint jövőre nemzetközi együttműködésben folytatjuk a munkát, és, ha minden jól megy, akkor a beadott Duna Transznacionális Program pályázatunk során majd nemzetközi nyári egyetemet is szervezünk. A parton ugyanis a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem csapata ígéretes "anomáliákat" mutatott ki georadaros vizsgálattal. Ezeket is szondáznánk. A szigeten található több korszakos lelőhely megkezdheti feltárni titkait!

img_0751.JPG

1 komment

Címkék: kolostor limes szonár kikötőerőd szigetújfalu

Előadás víz alatti régészetről a Pázmányon!

2015.12.04. 14:00 :: régészbúvár

meghivo_2015_12_09_viz_alatti.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: előadás víz alatti régészet argonauta kutatócsoport

Dunai leletek

2015.10.14. 11:48 :: régészbúvár

Az alacsony víznek és lelkes, tisztességes bejelentőknek hála újabb dunai régészeti lelőhelyek, örökségi értékek kerültek elő. Alább néhány kép illusztrálja őket. 

Nem merem megadni a helyszínek, pontos adatait, mert sajnos a biztonságuk nem garantált.

18th_c_wreck.JPG

Közép-Magyarország, Budapesttől délre, téglaszállító hajó, 18. sz. 2. fele

img_0352.JPG

Szentendre térsége, vas úszópontonok. Szegecselt technikával készültek, talán a 2. világháborúból?

sz_cs_p2.JPGsz_cs_p1.JPG

Középkori jellegű hajó maradványa. A tölgy elemen faszegek nyomai látszanak, a hajó oldala a hajó aljával azonos fából van kifaragva, hasonlóan a dunaföldvári és ráckevei roncsokhoz.

Szólj hozzá!

Címkék: hajó Duna

Limes kiállítás Ráckevén

2015.07.29. 12:05 :: régészbúvár

maghivo_08_07.jpgA szervezők és a partnerek nevében ezúton minden olvsót szeretettel meghívnk a Árpád Muzeális Gyűjtemény római kori határvédelemről szóló kiállításának megnyitójára Ráckevére, augusztus 7-én 17 órára.

 

Szólj hozzá!

Víz alatti Régészeti Központ, Ráckeve: alapítás előtt

2015.06.02. 09:15 :: régészbúvár

A Régészet Napja alkalmából szervezett ráckevei előadásunkon Szadai József polgármester úr hivatalosan is bejelentette, hogy a város Víz alatti Régészeti Központot fog alapítani.

A jövőben én is ott fogok tevékenykedni (remélhetőleg már 2015. július 1-től).

A volt MHSZ épület fejlesztését tervezzük. Természetesen sokkal intenzívebben tudunk a jövőben kutatni, és nem csak Ráckeve területén (bár ez már önmagában is számos érdekes lehetőséget vet fel: középkori kikötő, második világháborús roncsok)

A blogon rendszeresen fogunk jelentkezni.

A projekt partnere az Argonauta kutatócsoport lesz. Terveinkhez (kutatás, a központ épületének helyreállítása, berendezése stb.) szeretnénk kérni támogatásukat (önkéntesség, természetbeni hozzájárulás, adomány, szponzoráció).

Reméljük, hogy egy nagy figyelmet érdemlő, sikeres, közösségre is épülő kezdeményezést indul útjára!

rk6.jpg

             A 2012 tavaszán Ráckevén megmentett kora-újkori hajó.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás búvár ráckeve búvárrégész víz alatti régészeti központ

Régészet Napja 2015, Ráckeve

2015.05.26. 13:54 :: régészbúvár

2 komment

Címkék: tudomány régészet búvár búvárrégész magyar régészeti és művészettörténeti társulat Ráckeve régészet napja

Víz alatti fémkeresőket kaptunk a MagNet Banktól!

2014.12.12. 10:35 :: régészbúvár

Az Argonauta Kutatócsoport a MagNet Közösségi Bank 2014. évi Közösségi Adományozási Programján 165.649 Ft támogatásban részesült (az ügyfeleiknek lehetőségük nyílik arra, hogy bank profitjának 10%-áról rendelkezzenek, és arról döntsenek, hogy mely civil szervezetet támogassák a rájuk eső nyereség 10%-ának felajánlásával). 

Pályázatunkban víz alatti fémkereső műszer beszerzéséhez kértük a támogatást. Az adomány összege némi önerővel elegendő volt arra, hogy három darab Vibra Tector kézi keresőt. Ez igazából nem a klasszikus fémkereső, hanem úgynevezett "pinpointer", ami a felszíni leletek észlelését segíti. Azért nagy segítség ez számunkra, mert a felderítéseken és feltárásokon a felkavarodott üledékben a lelőhelyekre utaló apró fémtárgyakat szinte lehetetlen észrevenni. holott egy apró iszkábaszeg felfedezése nagy segítség lehet egy hajóroncs azonosításában.

A műszert nyáron már kipróbáltuk a Hajógyári-öbölben az Aquincumi Múzeum szervezésében végzett víz alatti szondázáson is. A kutatás során újkori hajószögeket és iszkábákat is találtunk, valamint beazonosítottuk a modern gyár előtti "kultúrréteget" - amely azzal az eséllyel kecsegtet, hogy még mélyebben római kori leletek is lehetnek.

Mint látható ezen a műszeren nincs fülhallgató. Amennyiben fém kerül a kis tárcsa alá, a gép rezgéssel jelez. A kis méret, a kompakt kialakítás és a rezgő jelzés megkönnyíti a folyami használatot. A mélykereső műszerekhez, vagy a magnetométerekhez képest ez a kis gép játéknak tűnik, de aki merült már zavaros vízben, az tudja milyen hasznos is lesz a kutatásaink során!

Az Argonauta Kutatócsoport Támogató Partnere a MagNet Bank!

Alább csatolok pár "kicsomagolós" képet is!

 

magnet-logo-1-300x143.jpg

Szólj hozzá!

Ókori lelőhely a szemét fojtogatásában! Hajógyári-öböl.

2014.11.20. 09:56 :: régészbúvár

Bizonyára sokan hallottak már a budapesti hajógyári-sziget szórakoztatóiparával kapcsolatos botrányokról. Kevesek számára ismert talán, hogy a kisebbik szigeten nem csak a hajógyár épületei találhatóak, de a golfpálya alatt pár méterrel ott pihen Hadrianus, a későbbi császár palotája is. A vízben pedig a kikötője. Ez utóbbit sajnos negatívan érintette a felelőtlen hasznosítás környezeti terhelése: fojtogatja a szemét, az építési törmelék.

2003 tavaszán kő-fa szerkezetű építmények maradványait dokumentáltuk az öböl nyugati partja mentén, a sekély vízben. Egy fa cölöp évgyűrű alapú keltezése szerint a római császárákorra volt helyezhető! 

Idén nyáron az Argonauta Kutatócsoport és a BTM Aquincumi Múzeuma együttműködésében szerettünk volna szondaárkot nyitni, hogy megtudjuk, milyen állapotúak, jellegűek a maradványok, vannak e rétegek, leletek a felszíni üledék alatt. Az előzetes felderítés során azonban a korábban dokumentált cölöpszerkezetű építményrendszer déli végénél, a kiválasztott kutatási területen nem találtuk meg a gerenda szerkezetet, mivel a meder felszínét mindenütt beton, tégla és térkő darabok borították. A horgászok elmondása szerint ezen a területen a vízisí pálya felszámolásakor daruval jártak, hogy kiemeljék a pálya elemeit.

Mivel a tervezett szonda helye nehezen kutatható, talán el is pusztult, így módosítottuk a beavatkozás helyszínét. Az egykori sólyatér déli harmadának közepén kiválasztottunk egy területet, ahol jól felismerhető volt a 2003-ban is dokumentált kő-cölöp szerkezet egyenes vonala. A meder felőli utolsó cölöpöknél, a konstrukció északi oldalán jelöltük ki a szondát. A bontást szivattyús üledékelszívó segítségével végeztük (1.5 m hosszan, 60 cm szélesen).

A felső, sóderes rétegben rengeteg vas csavar, szegecs, szegecsvég található, elvétve egy-egy kovácsoltvas szöget is találtunk. A tárgyakból mintának eltettünk, mivel modern koruk ellenére is dokumentálják a hajógyár 20. század közepéig tartó korszakát (a szegecselés nagyjából eddig volt jellemző a vas hajókra).

A szondát az üledék leszivattyúzásával mélyítettük. 20 cm mélyen előbukkant egy keményebb agyagos réteg bukkant elő. Az agyag tapadós, de kis lapáttal bontható állagú.  Az agyagréteg tetején egy szegecselt vaslemezt találtunk, amely a 20. sz. elejét képviselheti. A réteg felső részén egy zöld, kézműves üvegpalack töredékeit is megtaláltuk, amely újkori lehet. Magában az agyagban néhány kisebb kő mellett két vas iszkába szeget és kovácsoltvas szegeket is találtunk. Ez arra utal, hogy az agyagréteg még nem a geológiai aljzat, hanem egy kompakt „kikötői” réteg lehet, talán a hajógyári ág lezárásával hozható összefüggésbe keletkezése. Mivel a munka végéig nem sikerült elbontanunk a réteget, ezért egy 50x50 cm-es felületen, az egyik deszka mellett lemélyültünk. 50 cm mélyen sem találtuk meg az agyag alját (összesen 70 cm-t mélyültünk a mederfelszín alá).

Római réteget nem értünk el, római lelet nem került elő. Az agyagréteg jó eséllyel fedi a korábbi rétegződést, így egy nagyobb volumenű expedíció esetén, az agyag alján, vagy alatta császárkori maradványok is előkerülhetnek.

A kutatás legfontosabb eredménye az agyagréteg megtalálása, illetve magának a rétegzettségnek a bizonyítása. Világosan látszik az is, hogy az országosan védett, világörökségi várományos lelőhely állapota 10 év alatt a rossz kezelésnek köszönhetően romlott.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás ásatás búvárrégész Budapest argonauta kutatócsoport

Búvárrégészeti előadás Csillaghegyen!

2014.11.18. 14:32 :: régészbúvár

CSILLAGHEGYI TALÁLKOZÓ
2014. november 19-én 18:00 kor
a Csillaghegyi Közösségi Házban
1039 Mátyás Király út 13-15
Előadó: Tóth János Attila, Argonauta Kutatócsoport vezetője
Örvények titkai - Víz alatti régészet Magyarországon
Az előadás ingyenes!
Mindenkit sok szeretettel várunk!

Szólj hozzá!

Címkék: előadás régészet búvár ismeretterjesztés

2014. 06. 29. Folyami Örökség Napja Aquincumban és Kisapostagon

2014.07.02. 14:26 :: régészbúvár

A Dunai Kulturális Folyosó projekt konzorcium tagjai szervezésében megvalósítottuk a Folyami Örökség Napot, amely családi, imeretterjesztő kulturális rendezvény volt. Reméljük jövőre nagyobb keretek között ismét megrendezzük!fön.jpg

IMG_0095.JPG

2 komment

Kormányhatározat az UNESCO víz alatti örökség egyezményhez való csatlakozásról

2013.11.18. 09:42 :: régészbúvár

Tisztelt Olvasó!
Nagyon fontos mérföldkőhöz ért a magyar víz alatti régészet. Küszöbön áll hazánk csaltakozása az UNESCO víz alatti kulturális örökséget védő egyezményéhez!
Az UNESCO vonatkozó oldala itt érhető el, alább pedig a határozat szövege.
 
A Kormány 1833/2013. (XI. 15.) Korm. határozata a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
(A Kormány 1. egyetért a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegével;... 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt az Egyezmény bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására; 3. felhívja a külügyminisztert, hogy az Egyezmény szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. elfogadja az Egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli az Egyezmény szövegének végleges megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

Szólj hozzá!

Címkék: régészet búvár roncs víz alatti örökség kincskeresés UNESCO

Dunai Kutlurális Folyosó kiállítás Ráckevén

2013.08.13. 09:47 :: régészbúvár

Szeretettel várjuk a ráckevei Summerfest keretében megnyíló kiállításunkra!

A belépés díjtalan!

dkf ráckeve.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: kiállítás duna ráckeve