Örvények titkai

A blog víz alatti régészeti kutatásaimról, azok szervezéséről, eseményeiről, eredményeiről szól. Időnként a terület érdekesebb, fontosabb híreiről is beszámolok. Természetesen szubjektív módon. Célom: megismertetni a víz alatti régészetet a nagyközönséggel, egyben "nemzeti tudományaink" közé emelni, hogy egyfajta Hungarikum váljék belőle. Az oldalon bemutatott saját képek, kutatási eredmények csak a szerző hozzájárulása esetén használhatóak fel. Üdvözlettel: Dr. Tóth János Attila

Utolsó kommentek

  • régészbúvár: @Albu: egyezzünk ki koordináta-párban :) (2018.10.23. 16:11) Hétvégi roncs maraton
  • Albu: Két koordinátának még jobban. ; ) (2018.10.23. 12:35) Hétvégi roncs maraton
  • régészbúvár: @Fives: Kint jártunk Újfaluban. A lapos partszakaszon kerestük eddig, ott semmi sincs. Mint kiderü... (2018.10.22. 21:09) Roncsvadászat szonárral
  • Fives: Kedves János! Továbbra sem tudom, hogyan küldjek képeket, illetve a blogon keresztül emailt, valós... (2018.08.30. 10:09) Roncsvadászat szonárral
  • régészbúvár: @Fives: Kedves Gabriella! Köszönöm a jelzését! Érdekelnének a fotók is, és persze a pontos hely! A... (2018.08.25. 09:33) Roncsvadászat szonárral
  • Utolsó 20

Címkék

14.sz. (1) 1526 (1) 18.sz (1) 1848 1849 (1) 2. világháború (2) 2001 (1) adria (2) ajánló (1) alap (1) alexandria (2) anjou (1) aqua et archaeologia (1) aquincum (1) arany (1) aranyosapáti (1) archaeology (2) archaeology magazine (1) argonauta (1) argonauta kutatócsoport (9) Argonauta kutatócsoport (1) argonauta program (33) ariosti (2) Árpád Múzeum (1) ásatás (3) Atlantisz (1) ausztria (1) baja (1) Balaton (1) Balaton Expedíció (1) baltic (1) balti tenger (1) banner jános (1) barcs (2) bayerisch lloyd (1) black swan (1) boat (1) bödnhajó (1) bödönhajó (10) bölcske (4) börzsöny múzeum baráti köre (1) brazília (1) brazilia (1) brazil projekt (1) bronzkor (2) búbánat vökgy (1) budapest (1) Budapest (1) buda motoros (1) bulgária (1) Búvár (1) búvár (34) búvárégészet (1) búvárinfó (1) búvárkodás (1) búvárrégész (12) búvárrégészet (4) búvárrégészeti szakosztály (2) búvárrégészeti szakosztűly (1) cikk (1) Címkék (8) cmas (1) czakó lászló (1) danube (1) danube limes (1) délafrika (1) dendrokronológia (1) dereglye (11) dicovery channel (1) discovery (2) Doggerland (1) dogout (1) dokumentáció (1) dokumentálás (1) dömös (1) dorog (3) dossiers d archéologie (1) drava (1) dráva (28) drávatamási (15) dráva múzeum (1) drava river (1) dréva (1) Duna (13) duna (23) dunabogdány (1) dunafalva (1) dunaföldvár (4) Dunakanyar (1) dunakanyar (3) dunaszekcső (1) dunasziget (1) Dunaújváros (1) duna stratégia (1) eaa 2009 (1) együttműködés (2) előadás (7) elsüllyedt (1) elsüllyedt tank (1) ercsi (2) erőd (1) expedíció (2) exploration (1) fahajó (1) fekete hattyú (1) felfedezés (9) felfedzés (1) floralia (1) folyami örökség-nap (1) fotogrammetria (1) franciaország (1) gázvezeték (1) geológia (1) georégészet (1) georg bass (1) giovanni ariosti (1) gönyű (1) Gönyű (1) gőzhajó (1) gyűjtés (1) hadirégészet (1) hadtörténet (1) hajó (56) hajók (1) hajómalom (2) hajóroncs (5) hajózás (1) hajó roncs (1) hal (2) halászat (1) havária (1) hellókarácsony (1) Henszlmann díj (1) henszlmann díj (1) hír (1) hírek (1) horgony (1) hungaria nostra foundation (1) hungary (1) icomos (1) index (1) indiana jones (1) indonézia (1) inrap (1) institute of nautical archaeology (1) interjú (2) ipoly (6) ipolyság (1) ismeretterjesztés (1) iszkába (1) ivan visin (1) kastélyosdombó (1) katasztrófa (1) keltezés (1) kiállítás (5) kiemelés (1) kikötőerőd (4) kincs (6) kincskeresés (10) kincskeresők (1) köh (3) kőhorgony (1) kolostor (2) kőmacska (1) kompetenciateszt 2010 (1) konferencia (2) könyv (2) konzerválás (1) kor (1) koraújkor (1) köszöntő (1) középkor (5) közlemény (1) kultúra (5) kulturális örökségvédelmi hivatal (1) kulturális öröskégvédelmi hivatal (1) kunsziget (4) kutatás (35) kutatóközpont (1) ládák (1) lakócsa (1) lapátorrú tok (1) leányfalu (1) lelet (1) leletmentés (2) letkés (8) lézerszkenner (1) limes (10) limes projekt (5) logboat (1) lórév (1) mag (1) magyar nemzeti múzeum (1) magyar régészeti és művészettörténeti társulat (4) magyar régész szövetség (1) malom (1) margit híd (2) máriakálnok (1) mária királyné (8) mária terézia (1) maritime affairs group (1) második világháború (5) média (1) meghívó (1) merülés (1) Messerchmitt (2) MHSz (1) mohács (1) monarchia (1) monoxyl (1) mosoni duna (4) mosonmagyaróvár (1) mozsárbomba (1) mr1 (1) MRMT (1) mr 1 (1) mta (2) művészettörténet (1) nagyítás (1) nefmi (1) nka (1) NKA (1) noé bárkája (1) norvég (1) norvegian financial mechanism (1) norvég alap (14) norvég finanszírozási mechanizmus (1) norvég otka (1) octopus (3) odyssey (4) odyssey marine exploration (1) oltárkő (1) önkéntesség (1) örökségvédelem (2) orvég alap (1) osztrák (1) osztrák magyar monarchia (1) osztrák örökösödési háború (1) otka (20) otka nnf (22) pályázat (1) párizs (2) pest megye (1) pipeline (1) pócsmegyer (1) ponton (1) porcellán (1) potony (2) Ráckeve (10) ráckeve (18) rádió (1) régészet (32) régészeti búvár tanfolyam (1) régészeti társulat (1) régészet napja (1) rejtély (3) rendezvény (1) repülő (2) római (3) római kor (5) római kövek (2) roman period (1) roncs (32) roncskurtatás (1) roncskutatás (4) roncsok (1) rongálás (1) rtl (2) science (1) ship (1) solt (10) splendido (1) süllyseztés (1) Szalki-sziget (1) szatya (1) szeged (5) szentborbás (1) szentendre (4) szentendrei duna (1) szent istván csatahajó (1) Szent Pantaleon (1) szenzáció (5) szerbia (4) szigetújfalu (2) szigetvár (1) szob (5) szökőár kft. (1) szonár (29) Szonár (3) szövegértés (1) szponzor (1) tahitótfalu (2) tank (2) társadalmi munka (1) tenger (1) terepbejárás (1) tisza (6) titanic (1) tolna megye (1) török kor (17) török kori dereglye (1) török kori hajó (1) történel (1) történelem (4) trója (1) tudomány (19) tündérsziget ökopark (1) tündérvár (1) tv (1) t 34 (1) újkor (1) underwater (1) underwater archaeology (3) underwater cultural heritage (1) unesco (10) UNESCO (1) unesco 2001 (3) unesco konvenció (1) unesco underwater heritage (1) uszály (1) úszódaru (1) vág (1) viza (3) vízimalom (1) víz alatti kulturális örökség (4) víz alatti múzeum (1) víz alatti örökség (4) víz alatti régészet (3) víz alatti régészeti központ (1) víz alatti Régészeti Központ (1) vörösiszap (1) wreck (2) wrecks (1) zenta (5) zentai csata (5) zenta projekt (1) Címkefelhő

Egy régi-új hajóroncs Dunaszekcső határából

2009.12.14. 16:53 :: régészbúvár

2003 aszályos nyarán egy fa hajó maradványai emelkedtek a felszínre Dunaszekcső határában. A helyiek érdeklődését felkeltette, de régészeti kutatás nem történt. 2008 őszén a Búvárrégész Szakosztály csapata, együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Dunaszekcsőért Alapítvánnyal szonaras kutatást, valamint merüléseket végzett a dunafalvai római romnál.

A 2003-ban lefotózott hajómaradványok (dr. Schmidt Józsefné bocsátotta a képeket rendelkezésünkre).

A kutatás alkalmával hallottunk a hajóról, ezért a megadott helyen szonaras felderítést végeztünk. Az információ szerint a roncs valahol a meder közepénél feküdt. A megadott helyen viszont nem találtunk semmit. Miközben a területet elhagytuk, figyelmesek lettünk a térségben egy part menti örvényes részre. itt kiemelkedést és különféle tárgyak nyomait láttuk. Akkori tudásunk szerint természetesen nem azonosíthattuk a két adatot egymással.

Néhány nappal ezelőtt azonban Baján jártam, ahol a Havaria Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület vezetőjével, Szathmári Zsolttal (közismerten Szatya) talákoztam. Korábban értesített róla, hogy Buzetzky Győző úrtól van egy közeli hajóroncsra vonatkozó adata. Mivel sokat merülnek, gyakorlatoznak a Dunában is, ezért egyik alkalommal megnézték Buzetzky úr roncsát.  Meg is találták a szétnyílt hajótestet. Egy kisebb fa roncs elemet ki is emeltek, tudván, hogy ezzel segíteni tudják a hajó értelmezését. 

Sazthmári Zsolt (balra) és Buzetzky Győző (jobbra) a kiemelt roncsdarabbal. 

A térkép előtt nyert bizonyosságot, hogy a település határára vonatkozó három adat ugyanarra a roncsra vonatkozik. A bajai búvárok megfigyelései alapján sikerült összekapcsolni a szálakat.

Már csak az a kérdés maradt nyitva, hogy milyen és mikori hajó fekszik a folyóban. A kiemelt roncsdarab a hajó aljából származó palánk darab, illetve egy rá merőlegesen szögelt borda töredéke. A deszka külső oldalán található repedéseket betömték, majd iszkábával tömítették. A bordát rögzítő szeg mérete szinte centiméterre és grammra azonos a dömösi hajóroncs (1738 körül) méreteivel. Az iszkábák szögletes szélűek, lemez-szerűek. Ez az újkori hajóknál jellemző (pl. Dömös, illetve a 19. sz. közepi szegedi dereglye). A megfigyelések alapján úgy véltük, hogy a 18. sz. közepe és a 19. sz. közepe közötti időszakból származhat ez a lapos aljú dereglye.

Dr. Grynaeuas András ismét kisegített minket a kormeghatározásban. A bordából vett fa minta vizsgálata alapján megállapította, hogy a fa kivágásának legkorábbi időpontja 1747 lehetett, a kivágás helye pedig német területen volt. Lehetséges tehát, hogy egy 18. sz. közepi, német készítésű hajó várja a további vizsgálatát.

Remélem nem sokáig! 

14 komment

Címkék: kutatás tudomány baja búvár duna felfedezés hajó havária dunaszekcső dereglye 18.sz iszkába szatya

A bejegyzés trackback címe:

https://buvarregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr411597681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kedves Attila!

Az lenne a kérdésem, hogy régi hajóépítésről szóló, vagy hajóépítési technikák fejlődésével foglalkozó szakirodalom létezik-e magyar nyelven és ha igen hol akadhatok rá?
@dancingbear: Olyan részletességű, amilyen mondjuk a tengeri hajóépítészet egyes korszakaira, területeire vonatkozik, sajnos nincs. Csonkaréti Károly, vagy Gráfik imre munkáiban található némio adat, de ez még messze van attól, ami ideális lenne.
A korábbi kutatásaink eredményei alapján a közeljövőben jelenik majd meg egy tanulmányom a koraújkorra vonatkozóan (majd felteszem az adatait, ha megjelenik a kötet). Ez magyarul lesz, de ismét csak adatok, és nem teljes összefoglalás. Igazából még további kurtatásokra lenne szükség.
É. Rieth neve alatt talál összefoglalást és cikkeket a francia foyami hajókról (franciául). Az már kellő mélységű kutatáson alapul - ez lesz a cél itt is, csak nem olyan a kutatási háttér...
@dancingbear: ha nem a Kárpát - medence a kérdéses terület, akkor tudom ajánlani Brian Lavery könyvét (Hajók). Angolul R. Steffy, franciául P. Pomey nevét keresse.
Kiegészítésként megemlíteném Betkowski Jenő munkáit a tiszai hajózásról - kevésbé a hajók építéséről, inkább a hajózásról, vontatásról szólnak. A történelem során Bécsben is külföldi hajóépítő mesterek tevékenykedtek: franciák, németek, svédek, Magyarországon az olasz hajóépítők.Mivel az anyaországuk hajóépítésbeli technikáit és tudását hozták,szerintem is érdemes az akkori külföldi hajóépítésbeli vonatkozásokat alapul venni. Én a franciák mellett a svéd hajóépítést is kiemelném.
@pcurtis: Igen, valóban ezket szokták emlegetni a szakirodalomban. A mostani kutatások egyik "mellékterméke", hogy végre a behatárolható, százszór megrágott írásos forrásanyag mellett megnézhetjük a valódi hajókat is. És úgy tűnik, nem teljesen úgy vannak a dolgok, ahogy azt ca. 100 év óta ismételgetik. A skandinávok hajóépítészete teljesen más hátterű, annak semmilyen kimutatható kapcsolata a Kárpát-medencével nincs. A 16. századtól aztán ők is szép lassan átveszik a karvell technikát a mediterránoktól.
Eddig ugye dereglyékről volt szó. Az evezős hadihajók esetében persze lehet, hogy más a helyzet. Mielőtt azt kielemeznénk, nem ártana kézzelfogható bizonyítékot találni. Remélem, egyszer majd az is előkerül. Mindenesetre annyit el lehet mondani, hogy a tengeri hajóépítészetnek nem sok köze van a folyamihoz. A francia szakirodalom azért fontos, mert ott legalább már voltak ilyen feltárások, és egész jól ismerjük a hajóikat. nem mondom egy dél-német, vagy osztrák, esetleg szerb, vagy román összefoglalás sokat lendítene az ügyünkön, de ők még addig sem jutottak el, mint mi. Éppenséggel a mi eredményeinket használják, ha egyáltalán...
Kedves Attila!
Valóban szerencsés az a helyzet, hogy a régi szakirodalmat a napjainkban előkerülő leletek alapján lehet korrigálni, ill. bővíteni( Pl. Mainzi római hajók ). A középkori magyar vonatkozású hajózásról Takács Sándor tollából is számos anyag található, a bécsi levéltárakban általa feldolgozott iratok alapján. A Dunát ha a hajózás szempontjából vizsgáljuk, mint hadiút a történelem folyamán a hódítások határaival is folyamatosan változott: egyre délebbre került a súlypont ( Titeli sajkások , a komáromi naszádosok is leköltöztek ). Ez nemcsak a hadihajók, hanem a kereskedelmi hajók esetében is megmutatkozott. A tengeri hajóépítészetnek annyi köze azért van a Dunához, hogy a bécsi armada hajóit ( Donau-fregatt ) a tengeriek mintájára építették Bécsben- nem sok sikerrel. Kurt Schaefer két könyvében rendkívül részletesen leírja ezen hajók, illetve a sajkák, naszádok és ágyús bárkák történetét. Főleg az Al-Dunán használtak tengeri gályákat is. Az osztrák Spitz-ben a dunai hajózástörténeti múzeumban is rendkívül gazdag kiállítási anyag van - én sajnos még nem láttam személyesen. A svéd hajóépítést azért mertem ajánlani, mert Erik Asberg svéd hajóépítő számos Udema osztályhoz hasonló ágyúnaszádot épített Bécsben. Visszatérve hazánkba utalnék Kecskés László: Komáromi mesterségek című könyvére: az ottani hajóácsok még nagyon sokáig ( 1900-as évek ) építették a bőgős hajókat. Szerintem ezek és a középkori naszádok voltak az igazán magyar jellegű hajók, a Kárpát-medence hajózását történelmi szempontból érdemes a teljes dunai hajózás történetével együtt vizsgálni. ( Szívesen vitatkozom...) ..Valóban jó lenne kézzelfogható bizonyíték ismereteink bővítéséhez.
@pcurtis: Nincs vita közöttünk. természetesen ismerem az említett anyagokat. gyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy takács a bécsi, habsburg anyagokból dolgozott. Ezek nem kis része egy-egy hadjárathoz kötődő kampány. tehát kérdéses, mennyire igaz ez a mindennapokra. A külföldi tengerészek, esetleg hajóépítők esetében is az a kérdés, hogy mekkora nyomot hagytak maguk után. A fregattok konkrétan semmit. Nem lehetetlen, hogy a műhelyekben elleshettek új technikákat a dunai hajóépítők is. Ennek azonban bizonyítékait is meg kell majd találni, mielőtt ténynek vennénk.
Takács kb. úgy írta le a dunai kereskedelmi hajózást, mint egyirányú folyamatot, ahol a hajók egyúttal úszó fakereskedések voltak. mivel érkezés után elbontották őket. A solti és a madocsai hajó ennek ellentmond, mivel sok a javítás, gondos, masszív a szerkezet építése. Ez tény, takács Sándor pedig feltételezett.
Egyelőre boldog leszek, ha a Közép-Duna medencéről lesz egy képünk. Persze hosszabb távon majd az egészről is jó lenne egy összkép. Reméljük a többi területen is szorgoskodnak majd a kutatók.
A sajkások-nmaszádosok elhelyezkedését azért nem elhanyagolható mértékben befolyásolhatta az is, hogy hol volt az ellenség. Ti. amíg a török bécset veszélyeztette, északabbra volt célszerű helyezni őket. Másrészt délre nem is tehették. A nyersanyag kérdése sem lényegtelen. A 16. sz. elején biztosan voltak drávai műhelyek is, tehát a déli tényező kezdetektől megvolt.
A folyami hajózás valóban " kitaszítja" magából a nem odavaló hajótípusokat, de az uralkodók a hivalkodást mindig fontosabbnak tartották. Valóban Takács téved ebben a dologban, egyrészt mivel a tölgyfa drága építőanyag volt, másrészt nem építették volna ki a vontatóutakat. A kereskedelem nem egyirányú folyamat, a hajóépítés pedig szerintem nem volt olcsó dolog ( tömegcikk jellegű ). A hajóépítő műhelyek, bárhol voltak a Duna mentén az adott területet uraló országnak építették a hajókat a megrendelt célokra. Ismereteink pontosítására mindenképpen jók a kézzelfogható bizonyítékok..remélhetőleg egyre több kerül elő a technika fejlődésével. Érdeklődéssel várom a korábban említett tanulmányát.
köszönöm a segítséget! a másik kérdésem az lenne, hogy a mainzi római hajók palánkozásánál előforduló "totgang" szónak van-e valami magyar megfelelője, mert nem igen találtam.
@dancingbear: Régóta fordítok német hajózási könyveket, így engedd meg, hogy én válaszoljak: a szótárakban - sok más német hajózási kifejezéshez hasonlóan - valóban nem szerepel. Én " holt palánksornak " szoktam fordítani, ami azt jelenti, hogy nem teljes, folytonos palánksorról van szó, mely az orrtőkétől a tattőkéig tart, hanem " töltelék" sor. valahol két teljes sor közé kerül. A Mainz 1-es A típusnál pl. a 2. és a 4. palánksor ilyen,összesen öt hajónál van így ( a rajzokon jól látszik ) . A neten sok anyag található ezekről a hajókról, illetve az ezek alapján épített két másolatról is. Néhány honlap: www.roemerschiff.de www.mit-im-boot.de www.2.rgzm.de ezzel kapcsolatban. Remélem tudtam segíteni. Német nyelvű szakirodalom fordítása terén szívesen segítek...
@pcurtis: igen, igen az anyagokat én is ismerem, csak nem találkoztam magyar formával, köszönöm a segítséget!
A dunai hajómalmokhoz, illetve hajóépítéshez ajánlom, az alábbiakat, a korabeli szavak szakszótárából a hajójavítás mozzanatai is következtethetők :(amit pl.a solti hajón eredetben is meg lehetett figyelni)

Cumania 22. Solymos Ede Bajai hajóácsok, bajai és tiszai mesterszavak

Cumania 17. Solymos Ede: Dunai malmok.

Mindkettő fenn van pdf. formátumban a museum.hu digitális könyvtárában, csak valamiért nem engedi magát belinkelni:)
@buvarkund:

Üdv!

Itt a digit.könyvtár keresője. Csak a megfelelő kulcsszót kell beírni a legfelső mezőbe:

nfo.arcanum.hu/muzeumi/opt/a080226.htm?v=pdf&a=start

(Konkrét könyvet/oldalt nem enged linkelni. Pld: cumania 22)
@szeeem:

Kösz, ez nem jutott eszembe, hogy a keresőt linkeljem be,mindenestre a "hajó" keresőszóra kidob kb. 2500 találatot, és ha a témába nem vágó templomhajókat figyelmen kívül hagyjuk, még így is tetemes olvasnivaló a múlt század elejéig visszamenőleg, bár főként néprajzi vonatkozású, de következtetésekhez nem rossz:)