A közelmúltban közzétették a hírhedt Odyssey Marine Exploration kincskereső cég 2009. évi pénzügyi „eredményét”. A társaság 2008 folyamán 24.8 millió dollárt vesztett, ezzel szemben 2009. évi vesztesége 18.6 millió dolláros lett. Két év alatt 33.4 millió dollárt buktak a befektetők! Ez a pénzügyi „eredmény” világosan megmutatja, hogy még kincskereső hozzáállással, óriási kockázattal sem lehet profitot kihozni a víz alatti lelőhelyekből. A cég is tanulhatott belőle, mert 2010-es hírek szerint már egy 1941-ben elsüllyedt hajót, a Gairsoppát keresik. Ez értékes ezüst rakománnyal süllyedt el. Korábban a Mercedes, a HMS Sussex és a Victory (1744) kapcsán került összetűzésbe az Odyssey az örökségvédőkkel. A spanyol Mercedes roncsán végzett barbár kincskitermelés sem hozott nyereséget, mert a cég pert vesztett a spanyol állammal szemben.
Kincs, ami nincs - veszteséges a kincskeresés?
2010.03.22. 15:06 :: régészbúvár
Napjainkra jószerével csak a mélyebb vizekben vannak még olyan „kincses” hajók, amelyeket eddig nem fosztottak ki. Csakhogy ezekben a mélységekben a kutatás és a feltárás költsége is óriási. A kinyerhető kincs – függetlenül attól, hogy erkölcsileg hogyan ítéljük meg (vagy el) a kincskeresést - nem feltétlenül hoz profitot! Minél több érme, illetve porcellán kerül be a műkereskedelembe, az árak ennek mértékében csökkennek. Mivel mostanra széles körben elfogadott, hogy a régészeti korú hajók, sőt bizonyos felfogás szerint már a 100 évet meghaladó korúak is, a kulturális örökség részét képezik, tehát kutatásuk, feltárásuk már nem gazdasági szempont, hanem a tudományos, kulturális és társadalmi értéket is figyelembe vevő örökségvédelem, nos ezért lezárulni látszik a vad kincskeresés időszaka. Az Odyssey befektetői ezt pénztárcájukon is érezhetik.
Csak óvni tudok mindenkit attól, hogy kincskereső vállalkozást „szponzoráljon”, vagy abba fektesse a pénzét. Az erkölcsi lejáratódás mellett az anyagi haszon bizonytalansága olyan mértékű, hogy egy kaszinóban nagyobb az ember esélye a nyerésre…
A régészeti örökségvédelemben gyakran felbukkanó vállalkozók már nem kincskeresők, hanem technológiát, speciális szaktudást, illetve munkaerőt áruba bocsáttó cégek, magánvállalkozók. Egy-egy projekt költségvetése nem a lelőhely Gyakran nem is becsülhető) puszta anyagi értékétől függ. A kutatásokat a feltételezett eredmények alapján választják ki (gyakran pályázati alapon). A kiválasztás szempontja a veszélyeztetettség, a tudományos, kulturális, társadalmi hasznosság. A gazdasági válság közepette csak néhány nagyobb projekt zajlik egy-egy országban. Ez nem is nagy baj, hiszen tapasztalati tény, hogy a régészeti örökséget célszerűbb helyben megőrizni a jövő generációi számára. A kincs esetünkben tehát az az ismerte, információ, vagy élmény, amit az adott lelőhely nyújtani tud a ma emberének, illetve a jövőnek. Ezért is csatlakozik egyre több állam az UNESCO víz alatti örökség egyezményéhez!
Szólj hozzá!
Címkék: tenger kincs arany brazilia unesco hajóroncs odyssey octopus kincskeresés unesco underwater heritage brazil projekt
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://buvarregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr901859673
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek