Megérkezett a Drávagárdonynál szeptember 9-én megvizsgált rönkhajó keltezése. A hajó anyagából vett 11 cm vastag minta elegendő évgyűrűt tartalmazott ahhoz, hogy Dr. Grynaeus András kollégánk dendrokronológiai módszerrel meghatározza a korát. A módszer lényegét úgy foglalhatjuk össze annak, aki még nem ismeri, hogy minden egyes évgyűrű vastagságát megméri. Mivel az évgyűrűk nem pont egyformán nőnek minden évben, hiszen egyszer kicsit melegebb van, máskor több, vagy kevesebb eső esik stb., ezért minden évgyűrű kicsit eltér, ezeknek a változásokanak van egy ritmusa (pl. extrém kiugrások, majd azt követő visszaesések). Amennyiben van elegendő, keltezett összehasonlító mintánk, akkor az évgyűrűk változásai alapján kialakított görbéket egymásra illeszthetjük, így megállapítható az utolsó évgyűrű kora. Ennél a valóság kicsit bonyolultabb. Egyrészt az egyes fáknak saját történetük van, amely kicsit eltérhet az átlagos (korszakos) változásoktól, ráadásul területi egységenként is vannak eltérések. Ebben az esetben azonban szerencsénk volt.
Az évgyűrűk sora illeszkedett az osztrák kronológiához, és a kivágás legkorábbi időpontjára 1677 jött ki. A dátumnál a "legkorábbi lehetséges keltezés" formula arra utal, hogy nincs meg a kéreg, nem tudjuk, pontosan hány évet faragtak le a külső oldalából. Mivel rönkhajóról van szó, valószínűleg pár cm-ről van csak szó, ami évtizedes nagyságrendű eltérést jelenthet, de feltételezhetően ennél sokkal többet nem. A hajó tehát a 17. század végére helyezhető, ami a török hódoltság legvége, illetve az azt követő időszak eleje. Ebből viszont az is következik, hogy nem származhat a 17. század eleji drávatamási török pontonhídból, hanem ez valami más volt.
Nagyon érdekes, hogy a fa nem a szlovén sorozattal egyezik, hanem az osztrákkal, tehát egy meglehetősen távoli erdőből került ide. Történeti-földrajzi szempontból egyértelműen a Habsburg Birodalomhoz és nem a Török Birodalomhoz kapcsolódik, ez összecseng a keltezés időszakában lezajló történelmi folyamatokkal.
A szemle során megfigyeltük, hogy a hajó néhány részletében (lépcsős lefaragás, hornyolt borda) eltér a drávatamási rönkhajóktól. A kérdés az, hogy milyen összefüggésben lehet értelmezni a leletet. Még idén szeretnénk visszatérni a lelőhelyre, hogy oldalpásztázó szonárral felderítsük a környezetét, hátha találunk még további jelenséget. Rönkhajókat használtak szállításra, halászatra, hídnak, hajómalmoknál, de még hadi célokra is.
Utolsó kommentek