Örvények titkai

A blog víz alatti régészeti kutatásaimról, azok szervezéséről, eseményeiről, eredményeiről szól. Időnként a terület érdekesebb, fontosabb híreiről is beszámolok. Természetesen szubjektív módon. Célom: megismertetni a víz alatti régészetet a nagyközönséggel, egyben "nemzeti tudományaink" közé emelni, hogy egyfajta Hungarikum váljék belőle. Az oldalon bemutatott saját képek, kutatási eredmények csak a szerző hozzájárulása esetén használhatóak fel. Üdvözlettel: Dr. Tóth János Attila

Utolsó kommentek

Címkék

14.sz. (1) 1526 (1) 18.sz (1) 1848 1849 (1) 2. világháború (2) 2001 (1) Áder János (1) adomány (1) adria (2) ajánló (1) alap (1) alexandria (2) anjou (1) aqua et archaeologia (1) aquincum (1) arany (1) aranyosapáti (1) archaeology (2) archaeology magazine (1) argonauta (1) argonauta kutatócsoport (9) Argonauta kutatócsoport (1) argonauta program (33) ariosti (2) Árpád Múzeum (1) ásatás (3) Atlantisz (1) ausztria (1) baja (1) Balaton (1) Balaton Expedíció (1) baltic (1) balti tenger (1) banner jános (1) barcs (2) bayerisch lloyd (1) black swan (1) boat (1) bödnhajó (1) bödönhajó (11) bölcske (4) börzsöny múzeum baráti köre (1) brazília (1) brazilia (1) brazil projekt (1) bronzkor (2) búbánat vökgy (1) Budapest (1) budapest (1) buda motoros (1) bulgária (1) Búvár (1) búvár (35) búvárégészet (1) búvárinfó (1) búvárkodás (1) búvárrégész (13) búvárrégészet (4) búvárrégészeti szakosztály (2) búvárrégészeti szakosztűly (1) cikk (1) Címkék (8) cmas (1) czakó lászló (1) danube (1) danube limes (1) délafrika (1) dendrokronológia (2) dereglye (11) dicovery channel (1) discovery (2) Doggerland (1) dogout (1) dokumentáció (1) dokumentálás (1) dömös (1) dorog (3) dossiers d archéologie (1) dráva (28) Dráva (2) drava (1) drávagárdony (2) drávatamási (17) dráva múzeum (1) drava river (1) dréva (1) duna (23) Duna (13) dunabogdány (1) dunafalva (1) dunaföldvár (4) dunakanyar (3) Dunakanyar (1) dunaszekcső (1) dunasziget (1) Dunaújváros (1) duna stratégia (1) eaa 2009 (1) együttműködés (2) előadás (7) elsüllyedt (1) elsüllyedt tank (1) ercsi (2) erőd (1) expedíció (2) exploration (1) fahajó (1) fekete hattyú (1) felfedezés (10) felfedzés (1) floralia (1) folyami örökség-nap (1) fotogrammetria (1) franciaország (1) gázvezeték (1) geológia (1) georégészet (1) georg bass (1) giovanni ariosti (1) gönyű (1) Gönyű (1) gőzhajó (1) gyűjtés (1) hadirégészet (1) hadtörténet (1) hajó (57) hajók (1) hajómalom (2) hajóroncs (5) hajózás (1) hajó roncs (1) hal (2) halászat (1) havária (1) hellókarácsony (1) henszlmann díj (1) Henszlmann díj (1) hír (1) hírek (1) horgony (1) hungaria nostra foundation (1) hungary (1) icomos (1) index (1) indiana jones (1) indonézia (1) inrap (1) institute of nautical archaeology (1) interjú (2) ipoly (6) ipolyság (1) ismeretterjesztés (1) iszkába (1) ivan visin (1) kastélyosdombó (1) katasztrófa (1) keltezés (1) kiállítás (5) kiemelés (1) kikötőerőd (4) kincs (6) kincskeresés (10) kincskeresők (1) köh (3) kőhorgony (1) kolostor (2) kőmacska (1) kompetenciateszt 2010 (1) konferencia (2) könyv (2) konzerválás (1) kor (1) koraújkor (1) köszöntő (1) középkor (5) közlemény (1) kultúra (5) kulturális örökségvédelmi hivatal (1) kulturális öröskégvédelmi hivatal (1) kunsziget (4) kutaás (1) kutatás (35) kutatóközpont (1) ládák (1) lakócsa (1) lapátorrú tok (1) leányfalu (1) lelet (1) leletmentés (2) letkés (8) lézerszkenner (1) limes (10) limes projekt (5) logboat (1) lórév (1) mag (1) magyar nemzeti múzeum (1) magyar régészeti és művészettörténeti társulat (4) magyar régész szövetség (1) malom (1) margit híd (2) máriakálnok (1) mária királyné (8) mária terézia (1) maritime affairs group (1) második világháború (5) média (1) meghívó (1) merülés (1) Messerchmitt (2) MHSz (1) mohács (1) monarchia (1) monoxyl (1) mosoni duna (4) mosonmagyaróvár (1) mozsárbomba (1) mr1 (1) MRMT (1) mr 1 (1) mta (2) művészettörténet (1) nagyítás (1) nefmi (1) NKA (1) nka (1) noé bárkája (1) norvég (1) norvegian financial mechanism (1) norvég alap (14) norvég finanszírozási mechanizmus (1) norvég otka (1) octopus (3) odyssey (4) odyssey marine exploration (1) oltárkő (1) önkéntesség (1) örökségvédelem (2) orvég alap (1) osztrák (1) osztrák magyar monarchia (1) osztrák örökösödési háború (1) otka (20) otka nnf (22) pályázat (1) párizs (2) pest megye (1) pipeline (1) pócsmegyer (1) ponton (1) porcellán (1) potony (2) Ráckeve (10) ráckeve (18) rádió (1) régészet (33) régészeti búvár tanfolyam (1) régészeti társulat (1) régészet napja (1) rejtély (3) rendezvény (1) repülő (2) római (3) római kor (5) római kövek (2) roman period (1) roncs (32) roncskurtatás (1) roncskutatás (4) roncsok (1) rongálás (1) rönkhajó (1) rtl (2) science (1) ship (1) solt (10) splendido (1) süllyseztés (1) Szalki-sziget (1) szatya (1) szeged (5) szentborbás (1) szentendre (4) szentendrei duna (1) szent istván csatahajó (1) Szent Pantaleon (1) szenzáció (5) szerbia (4) szigetújfalu (2) szigetvár (1) szob (5) szökőár kft. (1) szonár (29) Szonár (3) szövegértés (1) szponzor (2) tahitótfalu (2) tank (2) társadalmi munka (1) tenger (1) terepbejárás (1) tisza (6) titanic (1) tolna megye (1) török kor (19) török kori dereglye (1) török kori hajó (1) történel (1) történelem (4) trója (1) tudomány (20) tündérsziget ökopark (1) tündérvár (1) tv (1) t 34 (1) újkor (1) underwater (1) underwater archaeology (3) underwater cultural heritage (1) unesco (10) UNESCO (1) unesco 2001 (3) unesco konvenció (1) unesco underwater heritage (1) uszály (1) úszódaru (1) vág (1) viza (3) vízimalom (1) víz alatti kulturális örökség (4) víz alatti múzeum (1) víz alatti örökség (4) víz alatti régészet (6) víz alatti régészeti központ (1) víz alatti Régészeti Központ (1) vörösiszap (1) wreck (2) wrecks (1) zenta (5) zentai csata (5) zenta projekt (1) Címkefelhő

Nyom nélkül elvesztek a magyar fahajózás emélkei?

2009.08.19. 08:41 :: régészbúvár

Esetünkben a fahajó kifejezés nem a rakományra vonatkozik, hanem a a hajóépítés nyersanyagára utal. A ladikokat, néhány retro motorcsónakot és vitorlást leszámítva ma már minden hajó fémből, vagy üvegszálból/műanyagból épül. Nincs ez másként a Kárpát-medencében sem. Mi lett a fahajókkal? 

Nemrég egy német filmes keresett meg egy kollegámon keresztül, hogy filmet szeretnének forgatni Magyarországon, és tudnék esetleg ajánlani fa dereglyéket, amiket kibérelhetnének. Nos nem tudtam. Felhívtam Dr. Balogh Tamás hajótörténészt, mivel ő járatosabb az újkori dolgokban nálam (ő foglalkozik a Monarchia hadihajóival is). Ő sem tudott mondani úszóképes hajót.
 
Ez bizony elszomorító. Nem is olyan régen (na jó, úgy 60 éve) még volt pár fahajó folyóinkon. Azután szétbontották őket. Milyen hasznos lenne személyesen is tanulmányozni ezeket az ereklyéket! Mennyivel könnyebben tudnánk értelmezni a régészeti leleteket (különösen a 17-18. századhoz lennének használható párhuzamok)!
Hogy fognak a jövőben történelmi filmeket forgatni (mint az Aranyember)? A magyar filmesek is külföldre utaznak majd? Milyen látványos turisztikai attrakciók lehetnének! Kár volt veszni hagyni a hajókat!
 
Szerencsére azért valami nyom mégis maradt utánuk: néprajzosok, sőt még régészek figyelmét is felkeltették az "utolsó mohikánok". Nekem személy szerint Banner Jánosnak egy 1925-ben írt cikke tetszik a legjobban (A szegedi halászbárka. Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Archeológiai Intézetéből 1925 75-91.). Ebben végigkövette egy szegedi hajó építését, a precíz leírás mellett fotókat is közölt.
 
Egy másik fontos emlékcsoportot képeznek a régi fotók. Néhány városunk esetében kedvelt téma a folyópart és a hajók ábrázolása a képeslapokon. Szegedről több századelői (ti. 20. sz.) kép is ismert, amelyeken dereglyék vannak. Pár hónapja került a birtokomba egy sztereó üveg diapozitív. Ez is az 1900-as évek elején készülhetett. Azért érdekes, mert nem egyszerűen csak egy kép, hanem sztereó felvétel, tehát alkalmas 3D megjelenítésre is! Ezt a kincset egy közkedvelt internetes aukciós lapon szereztem.
 
A korábbi korszakokra festmények, grafikák jellemzőek. Csakhogy ezek esetében számolnunk kell azzal, hogy a művész elhagyott, megváltoztatott bizonyos dolgokat, hiszen nem hajóépítészeti tanulmányt illusztrált, hanem egy városkép, tájkép részét alkotják a hajók. Ezért értelmetlen dunai naszád rekonstrukcióján törni a fejünket az ábrázolásokra alapozva. Itt bizony a régészet szolgáltatja majd az adatokat. Reméljük szerencsénk, és anyagi forrásunk is lesz  ahhoz, hogy ez a lépés mielőbb megtörténjen.
Folyami kulturális örökségünk sajnos múlandó, és nem is a víz a legnagyobb veszélyforrás!

8 komment

Címkék: történelem tudomány szeged duna hajó újkor dereglye fahajó banner jános

A bejegyzés trackback címe:

https://buvarregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr581321294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Városunk látképéhez tartozott egy régi bárka, amelyikről még emlékszem, szüleimmel vásároltunk halat. Szépen faragott nagybőgőszerű csavart orral. Senki nem foglalkozott vele, mígnem egy télen léket kapott. Tavasszal a fedélzetig süllyedt. Még egy évet ott hevert, míg a következő tél végi zöldár elszakította a parttól. Hetekig hordta a víz. Végül valakinek feltünt és elvontatták. Ha jól tudom a közelben lévő hajógyárhoz.
Mi lett a sorsa nem tudom.
Valószínűleg elbontották, mert semmi híre nem lett.
A legszomorúbb a történetben, hogy mindez talán 10 éve sem történt.

Több helyi festő és fotóművész témája volt.
Szerették az emberek, mégsem törődtek vele...
Remélem nem...lenne a válaszom a címben szereplő kérdésre. Szeretnék én is két könyvet ajánlani e témában:
- Gráfik Imre: A magyarországi fahajózás
- Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem
Mindkét könyv gazdag képanyaggal rendelkezik a bőgős hajókról ( egyik ismerősöm ezek alapján épített egy modellt ) illetve leírással az adott korszakról -hajóvontatás technikájáról, építésről. Az irodalom jegyzék pedig elsőrangú szakirodalmi forrás.
A Komárom-Esztergom Megye Közéleti Lapjában pedig megjelent egy cikk, mely szerint jövő év tavaszán Komáromban tervezik egy bőgőshajó - burcsella 1:1 arányú megépítését. Én reménykedem, hogy sikerül valamit megmenteni, feltárni, közzétenni a magyar hajózás fa-korszakából is. ( A középkori rész még az osztrák szakirodalomban is igen szegényes Mária Teréziáig. )
Zoltán honlapját olvasva elgondolkodtam ,hogy érdemes lenne összefogni az amatőr kutatókat, hogy segíthessék a régészek munkáját, egy múzeumban összegyűjteni a tárgyakat ( Szob ), feldolgozni és publikálni az eredményeket. Ezek közül néhány kezdeményezés már elindult, ezért én bizakodó vagyok.
@jakab01: Ismerjük egymást a lapgazdával. Adott le leleteket. Ezt a honlapon is említi. ha jól emlékszem a szakvéleményem is felrakta.
@pcurtis: Igen, ezek is jók. Gráfik Imre a bödönhajókkal is foglalkozott korábban. az említett két munka a 18.-19. századra koncentrál. Régészeti szempontokat kiegészíti, mivel elsősorban a vontatás szervezésével, kereskedelemmel foglalkozik, vagyis egy olyan információs réteggel, ami a leletekből hiányzik. A technikai részleteket viszont kevésbé emeli ki 8nyilván mert nem állt rendelkezésére adat). Gráfik imrével kapcsolatban állunk, nem olyan nagy ez az ország :)
Adjon Isten!

A kilencvenes években, amikor az Óbudai Hajógyárban dolgoztam, találtam az öböl végében egy fahajó maradványt. Nagyon régi lehetett. Csak az orr rész látszott ki az iszapból. Érdemes lenne megkeresni.

Üdv: Simoncsics László
Adjon Isten!

Netán középkori hajóvontató út lehetett a Dunakanyarban, a Szent Mihály-hegy aljában kialakított ösvény Nagymaros és Zebegény között?

Üdv: Simoncsics László
A fentebbihez hozzáfűzve: gondolom a vontatás nagyban függött a sodrástól. Pontosabban, kanyarulatban nem mindegy melyik oldalról húznak.

Esetleg, mederzárás nem lehetett Dömös és a Szent Mihály-hegy között?

Üdv: SL.
süti beállítások módosítása