Korábban beszámoltam arról, hogy örvendetes fordulat történt a solti hajó ügyében. A vészhelyzeti keretben lehetőség nyílt a biztonságos elhelyezés finanszírozására. A kezdeti ca. 200.000 Ft-os lehetőség még tágabbra nyílt, a keret felelőse egy teljes programot szeretett volna kérni. Ezt össze is állítottam: szállítás, dokumentálás (lézerszkennerrel is!), szondázó ásatás a helyszínen, néhány fa elem konzerválása. Mindez kb. 1 millióba került (aki ismeri a feltárások, és az említett tételek költségeit, látja, hogy mindenki ingyen dolgozott volna).

Sajnos nagy esély van rá, hogy nálunk egy darabig még csak hasonló látványosság sem lesz (kép: Wasa Múzeum, Svédország)

A szerződéstervezet elkészült, a Börzsöny Múzeum Baráti Köre és a Kecskeméti Múzeum együttműködési megállapodást kötött (non-profit alapon, kizárólag a lelet érdekét tekintve). Tehát minden rózsásan alakult.

Ekkor történt, hoogy a Mária királyné projektnél már említett Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal aktuális elnöke egyszerűen nem írta alá a szerződést. Se 1 millióról, se kevesebbről. A hajó pedig lassan pusztul...

Ez az örökségvédelem? Tudom, hogy krach van, meg kormányválság, de a vészhelyzet az vészhelyzet, ezért van a keret.

Arra gondoltam, hogy a szállítás költségét össze lehetne dobni (egy helyi fuvaros mindössze 60.000-ért elvállalná a szállítást (ennyi lehet az üzemanyag költsége). A rakodást önkéntesekkel meg lehetne oldani. Így nem lesz lézer, nem lesz feltárás, se poszterkiállítás, de legalább megmenekülnek a fák.

Ha valaki tud szponzort, jelentkezzen. Valamicskét magam is be tudok dobni a kalapba.

Ott egye meg a fene a hivatalt, elnököt, a minisztériumot a keretükkel együtt..

Ezen a ponton jegyzem meg, hogy ez egy napló, magánvélemény van benne. Senkit sem kényszerítek, hogy belekukkantson a nyitva hagyott csattos-könyvbe.