Szerencsére nem egy újabb öszeesküvés elméletről van szó, hanem a címet a szó szerinti jelentésében kell érteni. Mint korábban hírt adtunk róla a nyár folyamán Simoncsics László úr egy bödönhajót talált az Ipoly medrében. Szerencsénkre vette a fáradtságot, és bejelentette a leletet. Hamar kiderült, hogy a hajó mintegy 300 éves, és a maga nemében egyedülálló lelet. Úgy terveztük, hogy amíg lehet, az Ipolyban tartjuk a leletet, és csak a konzerválásra emeljük ki. A sors keze (vagy inkább egy őrült vandálé?) más irányba vitte a dolgokat.
Megdöbbenésemre 5.-én, hétfőn Fésű József barátunk azzal az információval hívott fel, hogy valaki levágta a kötelet, amire kikötöttük a hajót, és még a nehezékként berakott köveket is kidobálta. Ha ez még nem lett volna elég, elkezdte a meder felé cibálni a hajót.
Kész helyzet elé lettünk állítva. Egy éven bellül másodszor alakult ki örökségvédelmi vészhelyzet egy víz alatti lelőhely kapcsán. A hatóságok semmit sem képesek tenni. Szerencsére a Börzsöny Múzeum Baráti Köre és Letkés Ökormányzata segítségével még hétfőn összeállt egy kis csapat, és a szükséges technika ahhoz, hogy biztonságos helyre vigyük a hajót. A kiemelés után a szobi tüzép telephelyére vittük. Természetesen itt sem maradhatott sokáig, hiszen a meleg, a fény és a levegő hamar tönkretette volna. Mivel konzerválásra nem volt lehetőség csak egy út állt nyitva előttünk: a roncsot el kellett süllyeszteni.
2009. október 6.-án a jövőbe vetett töretlen bizalommal hullámsírba süllyesztettük a szenzációs leletet. A Baráti Kör mellett a búvárrégész Szakosztály (Kékség Búvárklub) kis csapata is közreműködött. A területileg illetéke Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága támogatóan viszonyult a leletmentéshez, de sajnos semmilyen eszközük nem volt a konzerválásra. A roncs most egy bányatóban, biztonságos körülmények között nyugszik. Bármikor ki tudjuk emelni, ugyanakkor védett az elemek és az emberek ellen. Amennyiben módunkban áll, szeretnénk kiemelni, és a nagyközönségnek is megmutatni ezt a nem mindennapi emléket.
Reméljük nem kell újabb 300 évig várnunk!
Az eset ismét megmutatja, mennyire alkalmatlan az örökségvédelem jelenlegi rendszere (intézményileg, vagy személyileg?) arra, hogy az egyre inkább veszélyeztetett, és az UNESCO által is kiemelten értékelt víz alatti örökség védelmére.
Mi lesz itt még, ha beindul az Ipoly-hidak építése?
Utolsó kommentek