Van néhány történelmi, régészeti téma, amelyet a bulvársajtó nagyon kedvel, és amelyet azok a "tudósok", akik valamilyen (többnyire financiális) okból szeretnének címlapra kerülni előszeretettel dobnak be időnként a porondra. Ilyen Noé bárkájának rendszeres megtalálása. Az Index főoldalára is kikerült hír szerint "kínai tudósok" megtalálták a Bárkát a Ararát hegyén. Az idézőjelet azért használtam, mert a netes híroldalak kamu hírei között gyaran hivatkonak ún. brit tudósokra. A brit tudós mára fogalommá nőte ki magát, általában az eszement hülyeségeket kutató, egymással össze nem függő dolgokat kombináló "kutató" jelzője. Úgy tűnik a Föld lakosságának jelentős részét kitevő Kína is kezdi kitermelni a maga brit tudósait! Nézzük meg részletesen az információkat!
http://index.hu/tudomany/2010/04/26/megtalaltak_noe_barkajat/
A hegyen 4000 m magasan 4800 ées fa szerkezetet találtak. A szerkezetben fa gerendákból kialakított rekeszek vannak. A nyilatkozó hon-kongi rendező (!) szerint azért nem lehet emberi település maradványa (ergo csakis hajó), mivel ilyen magasról nincs bizonyíték korabeli megtelepedésre. A kutatók kérik, hogy az ENSZ nyilvánítsa Világörökséggé a helyet, hogy így biztosítsák a védelmet.
4000 m magasan fa szerkezetet találni elvileg nem lehetetlen. Ez a szerkezet nyugodtan lehet több ezer éves is! A száraz, hideg környezetben ugyanis a fa konzerválódhat. A radiokarbon alkalmas a kormeghatározásra. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy 4800 éves, az Kr.e 2800 körüli dátumot jelez! Ekkor már létezett a civilizáció Egyiptomban és Mezopotámiában, a Termékeny Félhold területén számos város állt! Krétán és a görög szárazföldön is elindult a bronzkori fejlődés, amely a minószi, illetve a mükénéi civilizációhoz vezetett. Nálunk is megkezdődött a bronzkor. Ezt azért volt fontos leírnunk, mert vízözönnek ekkoriban nyoma sincs. Áradások persze voltak, de nem akkorák, hogy az Ararát tetejére vitt volna a víz egy hajót! A több tízezer lelőhely, sőt egyiptomi és mezopotámiai feljegyzések sem erősítik ezt meg! A Vízözön legendájának van ókori mezopotámiai leírása, de ők is a saját koruk elé helyezték azt! Magyarul Kr.e. 2800 kicsit kései.
Az ókori hajépítészetről egész sok adatunk van már, tehát nem fog gondot okozni egy hajó beazonosítása (én kb. egy óra tüzetes szemlélés alapján biztosan megállapítanám, mint ahogy sok más specialista is). Magyarul, mire eljön az idő, hogy nyilatkozni lehet a leletről, addigra már biztosan tudja az ember, hogy hajó, vagy nem hajó (amennyiben tényleg olyan jó állapotú a lelet, mint írják). Az nem érv, hogy azért hajó, mert ilyen magasan nem lehet településnyom (magyarul faház, vagy hasonló), hiszen ilyet nem ismerünk. Erre csak azt tudom mondani, gratulálok, megtalálták a első településnyomot ebben a magasságban! Várom a hajó-elmélet konkrét, cáfolhatatlan bizonyítékait, addig azonban se bárka, se Noé...
A Világörökségről el kel mndani, hogy az UNESCO azokat a helyszíneket nyílvánítja védetté, amelyeket az adott ország maga is véd. Törökország ebből a szempontból is konszolidált állam, nem kell a török kornmánytól védeni a lelőhelyet! Ha a kérdéses lelőhely létezik (mert ebben is vannak kétségeim), és valóban olyan régi, akor természetesen attól függetlenül is szenzációs, hogy nem egy bárka, hanem egy "szimpla" épület. Kérdés, hogy mit kerestek ilyen magasan? A magam részéről szentélyre tippelek. Nem lepne meg, ha a szentély létrejötte és az akkor már meglévő Vízözön legenda valamilyen módon összefüggene. Várjuk a tudományos eredményeket!
Utolsó kommentek