Péntek volt a tavaszi terepbejárási idény záró napja. Mint kiderült szerencsések voltunk, mert megúsztuk a nagy esőket és a hideget. Folytattuk a Drávatamásitól induló magas part bejárását. A tegnap félbehagyott 8. lelőhelyen folytattuk a munkát. Ez egy hosszan elnyúló, több korszakos lelőhely a part szélén, illetve a lejtőn. Nem is tudtam egyben lefotózni. Lényegében folyamatos megtelepedési nyomok vannak itt, ameddig a szem ellát. Egyre jobban izgat, hogy mikori az a meder, amelynek a partján húzódik. A jelek arra utalnak, hogy esetleg korábbi lehet, mint a megtelepedés. Valószínűleg az ártér szélén voltak a települések, egy mocsaras, időnként elárasztott terület mentén. Ezen a területen könnyen találtak gyepvasércet is (vélhetően a bronzkoriakat nem a vas vonzotta, de az Árpád-kor esetében ezt már érdemes figyelembe venni).
Hétfőtől hivatali munka. Remélem ott is pozitívan változnak a dolgok...
Utolsó kommentek