Örvények titkai

A blog víz alatti régészeti kutatásaimról, azok szervezéséről, eseményeiről, eredményeiről szól. Időnként a terület érdekesebb, fontosabb híreiről is beszámolok. Természetesen szubjektív módon. Célom: megismertetni a víz alatti régészetet a nagyközönséggel, egyben "nemzeti tudományaink" közé emelni, hogy egyfajta Hungarikum váljék belőle. Az oldalon bemutatott saját képek, kutatási eredmények csak a szerző hozzájárulása esetén használhatóak fel. Üdvözlettel: Dr. Tóth János Attila

Utolsó kommentek

Címkék

14.sz. (1) 1526 (1) 18.sz (1) 1848 1849 (1) 2. világháború (2) 2001 (1) Áder János (1) adomány (1) adria (2) ajánló (1) alap (1) alexandria (2) anjou (1) aqua et archaeologia (1) aquincum (1) arany (1) aranyosapáti (1) archaeology (2) archaeology magazine (1) argonauta (1) argonauta kutatócsoport (9) Argonauta kutatócsoport (1) argonauta program (33) ariosti (2) Árpád Múzeum (1) ásatás (3) Atlantisz (1) ausztria (1) baja (1) Balaton (1) Balaton Expedíció (1) baltic (1) balti tenger (1) banner jános (1) barcs (2) bayerisch lloyd (1) black swan (1) boat (1) bödnhajó (1) bödönhajó (11) bölcske (4) börzsöny múzeum baráti köre (1) brazília (1) brazilia (1) brazil projekt (1) bronzkor (2) búbánat vökgy (1) budapest (1) Budapest (1) buda motoros (1) bulgária (1) Búvár (1) búvár (35) búvárégészet (1) búvárinfó (1) búvárkodás (1) búvárrégész (13) búvárrégészet (4) búvárrégészeti szakosztály (2) búvárrégészeti szakosztűly (1) cikk (1) Címkék (8) cmas (1) czakó lászló (1) danube (1) danube limes (1) délafrika (1) dendrokronológia (2) dereglye (11) dicovery channel (1) discovery (2) Doggerland (1) dogout (1) dokumentáció (1) dokumentálás (1) dömös (1) dorog (3) dossiers d archéologie (1) Dráva (2) drava (1) dráva (28) drávagárdony (2) drávatamási (17) dráva múzeum (1) drava river (1) dréva (1) Duna (13) duna (23) dunabogdány (1) dunafalva (1) dunaföldvár (4) Dunakanyar (1) dunakanyar (3) dunaszekcső (1) dunasziget (1) Dunaújváros (1) duna stratégia (1) eaa 2009 (1) együttműködés (2) előadás (7) elsüllyedt (1) elsüllyedt tank (1) ercsi (2) erőd (1) expedíció (2) exploration (1) fahajó (1) fekete hattyú (1) felfedezés (10) felfedzés (1) floralia (1) folyami örökség-nap (1) fotogrammetria (1) franciaország (1) gázvezeték (1) geológia (1) georégészet (1) georg bass (1) giovanni ariosti (1) Gönyű (1) gönyű (1) gőzhajó (1) gyűjtés (1) hadirégészet (1) hadtörténet (1) hajó (57) hajók (1) hajómalom (2) hajóroncs (5) hajózás (1) hajó roncs (1) hal (2) halászat (1) havária (1) hellókarácsony (1) Henszlmann díj (1) henszlmann díj (1) hír (1) hírek (1) horgony (1) hungaria nostra foundation (1) hungary (1) icomos (1) index (1) indiana jones (1) indonézia (1) inrap (1) institute of nautical archaeology (1) interjú (2) ipoly (6) ipolyság (1) ismeretterjesztés (1) iszkába (1) ivan visin (1) kastélyosdombó (1) katasztrófa (1) keltezés (1) kiállítás (5) kiemelés (1) kikötőerőd (4) kincs (6) kincskeresés (10) kincskeresők (1) köh (3) kőhorgony (1) kolostor (2) kőmacska (1) kompetenciateszt 2010 (1) konferencia (2) könyv (2) konzerválás (1) kor (1) koraújkor (1) köszöntő (1) középkor (5) közlemény (1) kultúra (5) kulturális örökségvédelmi hivatal (1) kulturális öröskégvédelmi hivatal (1) kunsziget (4) kutaás (1) kutatás (35) kutatóközpont (1) ládák (1) lakócsa (1) lapátorrú tok (1) leányfalu (1) lelet (1) leletmentés (2) letkés (8) lézerszkenner (1) limes (10) limes projekt (5) logboat (1) lórév (1) mag (1) magyar nemzeti múzeum (1) magyar régészeti és művészettörténeti társulat (4) magyar régész szövetség (1) malom (1) margit híd (2) máriakálnok (1) mária királyné (8) mária terézia (1) maritime affairs group (1) második világháború (5) média (1) meghívó (1) merülés (1) Messerchmitt (2) MHSz (1) mohács (1) monarchia (1) monoxyl (1) mosoni duna (4) mosonmagyaróvár (1) mozsárbomba (1) mr1 (1) MRMT (1) mr 1 (1) mta (2) művészettörténet (1) nagyítás (1) nefmi (1) NKA (1) nka (1) noé bárkája (1) norvég (1) norvegian financial mechanism (1) norvég alap (14) norvég finanszírozási mechanizmus (1) norvég otka (1) octopus (3) odyssey (4) odyssey marine exploration (1) oltárkő (1) önkéntesség (1) örökségvédelem (2) orvég alap (1) osztrák (1) osztrák magyar monarchia (1) osztrák örökösödési háború (1) otka (20) otka nnf (22) pályázat (1) párizs (2) pest megye (1) pipeline (1) pócsmegyer (1) ponton (1) porcellán (1) potony (2) ráckeve (18) Ráckeve (10) rádió (1) régészet (33) régészeti búvár tanfolyam (1) régészeti társulat (1) régészet napja (1) rejtély (3) rendezvény (1) repülő (2) római (3) római kor (5) római kövek (2) roman period (1) roncs (32) roncskurtatás (1) roncskutatás (4) roncsok (1) rongálás (1) rönkhajó (1) rtl (2) science (1) ship (1) solt (10) splendido (1) süllyseztés (1) Szalki-sziget (1) szatya (1) szeged (5) szentborbás (1) szentendre (4) szentendrei duna (1) szent istván csatahajó (1) Szent Pantaleon (1) szenzáció (5) szerbia (4) szigetújfalu (2) szigetvár (1) szob (5) szökőár kft. (1) Szonár (3) szonár (29) szövegértés (1) szponzor (2) tahitótfalu (2) tank (2) társadalmi munka (1) tenger (1) terepbejárás (1) tisza (6) titanic (1) tolna megye (1) török kor (19) török kori dereglye (1) török kori hajó (1) történel (1) történelem (4) trója (1) tudomány (20) tündérsziget ökopark (1) tündérvár (1) tv (1) t 34 (1) újkor (1) underwater (1) underwater archaeology (3) underwater cultural heritage (1) unesco (10) UNESCO (1) unesco 2001 (3) unesco konvenció (1) unesco underwater heritage (1) uszály (1) úszódaru (1) vág (1) viza (3) vízimalom (1) víz alatti kulturális örökség (4) víz alatti múzeum (1) víz alatti örökség (4) víz alatti régészet (6) víz alatti régészeti központ (1) víz alatti Régészeti Központ (1) vörösiszap (1) wreck (2) wrecks (1) zenta (5) zentai csata (5) zenta projekt (1) Címkefelhő

Szerbiai folyami roncsok

2010.11.09. 09:01 :: régészbúvár

Gordana Karovic budapesti előadásán bemutatott egy roncstérképet, és láthattunk néhány érdekes képet ex-monarchiás roncsokról. Alább becsatoltam egy válogatást szerb barátaink videóiból. Azt hiszem nem kell ecsetelni, hogy ezek a hajók nekünk, magyaroknak is érdekesek.

Vág

1913-ban épült az Óbaudai Hajógyárban. A Monarchia felbomlása után (1921-től) Slovenac néven járt. 1945-ben aknára futott Sremska Mitrovica közelében.

https://www.youtube.com/watch?v=ogDrdlHNflo&p=6A7314DE2D1B5EAE&playnext=1&index=13

Bayerische Lloyd D I

Épült 1915-ben a Christof Ruthof-Werft műhelyben, Regensburgban. 1921-től Jug Bogdan. 1946-tól Kosovo.

Az Aqua et Archaeologia csapata víz alatt is filmezte (2. videó)!

https://www.youtube.com/watch?v=KZavdg36xEo&p=6A7314DE2D1B5EAE&feature=BF&index=11

https://www.youtube.com/watch?v=75lVNcKmTEo&p=6A7314DE2D1B5EAE&feature=BF&index=16

13 komment

Címkék: monarchia szerbia vág roncs gőzhajó aqua et archaeologia bayerisch lloyd

A bejegyzés trackback címe:

https://buvarregesz.blog.hu/api/trackback/id/tr362435384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nem sertésnek szánom, de... mi a tudományos értéke ezeknek a roncsoknak? Szerintem a legjobb dolog ami történhetne velük, ha valaki kihúzná őket onnan, és mennének a kohóba.

Senki nem tudja, hogy mik kerültek, vagy még mindig kerülnek belőlük a Dunába...
@vakegér: Nem nagyon lehet röviden válaszolni. Ezrét csak általánosan, illetve mazsolázva:

A történelem olyan dolog, ami folyamatosan változik, minden nap alakul. A múlt ugyanis számunkra az, amit annak gondolunk. természetesen van egy objektív valóság is, csakhogy ezt folyamatosan értékeljük, átértékeljük. A múltban gyakran megtalálhatóak a kérdések napjaink, illetve az eljövendő kérdéseire is.

Az 1. és a 2. vh. valóban közel van, de én pl. egyikben sem éltem. nekem ez csak történelem. Szükségesek olyan tárgyak, amelyeken keresztül valóságban is át lehet élni a történelmet, hogy a múlt tanulsága ne csak mese legyen.

A történelmet csak dokumentumokon keresztül vizsgálva könnyen félre is lehet csúszni. minél visszább megyünk, annál kevesebb az írott forrás, és annál esetlegesebb, hogy mi maradt meg. A pun háborúkat pl. nem ismerjük karthágói forrásból, lehet, hogy akkor másként látnánk?

A tárgyak bizonyítékok is. Részletesen tanulmányozva, összehasonklítva sok olyan apró részlet jöhet elő, amely aztán nagyobb elméleteket is befolyásol. Végső soron azt is, ahogy a világot látjuk.

Egy ilyen újkori hajó esetében pl. össze lehet hasonlítani azt, amit a tervekből ismerünk azzal, ami megvalósult. Akár az anygatudományoknak is hasznos lehet megnézni, mi lesz 80-60-40 év alatt a fémszerkezetekkel. Egy órmai hajón talált ólomrakományból pl. pontosabban tudták meghatározni az univerzum korát, stb (nyilván nem a rómaiságon volt a hangsúly, hanem a koron, és a tengeri lelőhelyen).

Az sem elhanyagolható, hogy odaálsz, evezel a roncs mellé a gyerekkel, és elmeséled neki, hogy a Vág az egy folyó volt, ami ma már nem magyarországon folyik, hogy volt Monarchia, hogy volt trianon, utána ezt a hajót átnevezték, és volt 2. vh. a Dunás, stb.

Ezekből a hajókból már fél évszázada semmi sem szivárog...
A roncstérkép nem lett beszkennelve?
Látható valahol?
;)
@ajjajjj: mivel nem az én szellemi tulajdonom, nem oszthatom ilyen módon meg.
www.youtube.com/user/aquaetarchaeologia itt elérhető az összes videójuk
az októberi budapesti előadáson lehetett belőle szerezni

nem 10m pontosságú térkép. 18. századi térképet használtak alapnak, erre pakolták a roncsokat, és az infókat.
Gondolom van jobb is, csak azt nem a nagyközönségnek gyártották (még).
ez ott is pénz kérdése...
@ajjajjj: Amúgy egy olyan színes-szagos-érdekes produktumra kell gondolni, amit az ember azért vesz meg a múzeushopban, hogy kitegye a falra. Vannak GPS koordinátáik is, de azt nem teszik közzé. Mondjuk a videókon szereplő hajóknál nyugodtan megtehetik, mert kiszúrják az ember szemét :)
Gordana előadásán volt szó egy római kori hídról is. Film is volt a kutatásáról, ha jól emlékszem.
Most olvastam az új BBC Historyban, hogy sokmilliós uniós projekttel fogják a hidat "rekonstruálni", mégpedig lézerrel, lézerből, amit a híd helyén a híd pontos, ókori mását vízpermetre (amit gondolom megfelelő gépek fognak folyamatosan a dunavízből spriccelni) fognak vetíteni...
(ha esetleg valaki nem tudta volna a hírt)
@ajjajjj: ugyanaz a híd. kevés értelmet látok benne. kutatás nélkül nehéz rekonstruálni...
Node azt mondják, hogy megvan már a tökéletes képi rekonstrukciója, amit oda fognak vetíteni ugyebár....
Ami a kérdéses, érdekes és adekvát itt szerintem, hogy vajon ebben mennyit segített, ehhez mennyit tett hozzá a Gordana-féle víz alatti expedíció? Vagy esetleg teljes egészében csak annak eredményeire hagyatkoznak, a híd képmásának megalkotásakor? Vagy semmennyire, hanem más forrásokra (mondjuk korabeli rajzok, már ha vannak egyáltalán..)
Ez a kérdés végül is szakmai, szerintem (laikusként persze).

Amúgy te persze hogy kevés értelmet látsz benne, mert igazából ez nem annyira a szakmának szól. Hanem a turizmusnak, puccos úniós biznisz, csilivili káprázat lesz. De ha tényleg a hű mása lesz a hídnak odavetítve, azért egy pillantást csak megérdemel legalábbis az egyetemi professzor uraktól is...
Nemde?
;)
@ajjajjj: A virtuális-kivetítéses rekonstrukció, mint ötlet, tetszik. Az én gondom az, hogy Gordana előadásából is látszott, hogy sokan, sokféleképpen rekonstruálták, kb. hasraütésre a hidat. A kutatás sokat tudna segíteni. De mint errefelé szokás, jön egy titán csapat, és máris showbizniszt művel a nulla adatra. Ezzel van a gondom.
Korabeli rajz nincs, 19., 20. sz.-i fél-scifi rekonstrukció igen.
Hát így már abszolút érthető... :-s
Szóval akkor a nagy büdös igazság az, hogy ezt nagy pénzt legelőbb inkább a híd VALÓS teljes hiteles rekonstrukciójára, feltárására kéne költeni, csak aztán a show-ra...
@ajjajjj: A virtuális rekonstrukció szintje is befolyásol. Könnyen el tudom képzelni, hogy inkább a híd vonalát vetítik ki, illetve a pillérek helyén valamilyen függőleges jelet. Ehhez megvennak az adatok. Ha tehát minimalista, jelképes vetítés lesz az vállalható - több nem.
Nem tudom a részleteket, egy apró kishír csak az újságban; de ha primitív vonalkázott kivetítés lenne, nem hinném hogy BBC History beszámolna róla. A cikk (majdnem)szó szerint ezt írja:
a szerb régészek rekonstruálták, hogyan nézhetett ki a híd újkorában a mérnökök pedig arra vállalkoztak, hogy lézerrel kivetítik ezt a hitelesnek gondolt képet.
@ajjajjj: Bármit is vetítenek, legalább nem öntik betonba :) Ha változik a kép, mást fognak kivetítani!
Ez valami EU-s határon átnyúló projektezmény lehet :)
süti beállítások módosítása