Tegnap lent jártam a Drávánál. Útközben voltak kételyeim a sikerrel kapcsolatban, főleg, amikor Mernye előtt egy lefagyott lejtőn feltorlódott nyárigumis kamionok miatt fél órát áltunk a tükörjégen. Végül átjutottunk a "jégdugón". Kaposvártól már eső kísért minket.

Geológus csapatunk célja a Drávatamásitól keletre elterülő ártér meandereinek mintázása volt. A terveinket felborította az eső. Olyan mocsaras volt a vidék, hogy a drávagárdonyi temető temető felé vezető - traktorok által felszabdalt - út mellett már nem tudtunk elevickélni. A terepjáró elsüllyedt és egy félig traktor-félig terepjáró helyi erőgép húzott ki minket. Szerencsénk volt, hogy Drávatamásiban voltak ismerősök, akik kisegítettek!

Reménytelenül elakadva az esőben.

 Szerencsére akadnak arrafelé is betonutak, illetve viszonylag szilárd burkolatú mellékutak. A mintavételi helyeket úgy terveztük át, hogy a szilárd utak és a meanderek metszéspontjainál fúrjunk.

Az első fúrást még aznap délután elvégeztük Potony mellett. A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) csapata motoros ütőfúróval érkezett. Ezzel olyan folyamatos mintákat lehet venni, amelyeknél megmarad az érintetlen rétegsor. Egy gép leüt egy üreges csövet, a csőben egy plexi cső van, ebben gyűlik a minta. Miután egy métert lement, kihúzzák, kiveszik a plexit. A vascsőbe újabb üres cső kerül. Az egészet visszateszik a kitágított lyukba, majd még egy métert ütnek rajta. Nehéz, hangos, és nem túl szapora munka. 3 métert sikerült elsőre lemenni. Ma is fúrtak a fiúk, én pedig a közös pályázatunk beadását intéztem.

Jövő héten érkeznek a nyárról már ismert brit kollégák (M. Macklin és J. Lewin), hogy megvizsgálják a mintákat. A mintavételezést a Norvég OTKA finanszírozza.

Remélem sikerül keltezni a régi medrek életét és feltöltődését, a meder sajátosságait!

A munka és gyümölcse.

Időközben megkaptam a hírt, hogy 4 helyen sikerült 3 m mélyre lefúrni. Mindenhol elérték a folyómeder eredeti szintjét. Az ötödik helyszínen a fúrószál eltört, ott csak 1 métert sikerült haladni. Ez is szép eredmény!