Az elmúlt időszakban bulgáriai hírforrásra alapozva meglepően sok magyar hírforrás foglalkozott a Sozopol térségéből előkerült két újabb kőhorgonnyal.
A cikkek alaptézise, hogy a két darab kőhorgony a bronzkorból származik (talán krétai) és ezzel újraírják a térség hajózásának történetét, valamint fontos adalékok a trójai háború hátterének megismeréséhez.
Érdemes néhány gyöngyszemet kiemelni a cikkekből: "kőmacska", "gyönyörűen díszitett". Van, aki tudni véli a hajók pontos méretét, sőt rakományát, esetleg a legénység eredetét is. Nézzük meg a tényeket!
Az első kérdés a horgonyok kora. Bár a bolgár kollégák - folytatva a '80-as évektől kezdődő tradíciójukat - szemrebbenés nélkül lebronzkorizzák az összes kőhorgonyt, ennél szilárdabb adatok is vannak a leletek korára vonatkozóan. Egyrészt a közölt képen nem egy gyönyörűen díszített horgony látszik 8ami önmagában gyanússá teszi a megállapításokat), hanem egy átlag kőhorgony (a "kőmacska" elnevezést a kitalálója talán viccesnek találta, de dilettáns). A tárgy alakja szabálytalan, némileg trapézra, vagy esetleg rombuszra emlékeztethet, nevezzük jóindulatúan paralellepidpedonnak (van neki párhuzamos széle bizonyos részeken). A lyukak kerek keresztmetszetűek, méretük egyforma, a fotó alapján a lyukak fala egyenes (tehát nem bikonikus). Talán nem meglepő, de a formai jellegzetességek fontosak a horgonyok besorolásánál, ugyanis nem minden kőhorgony egyforma, ugyanakkor elég nagy leletanyagot átvizsgálva felállíthatóak formai jellegük alapján csoportok. A fotón közölt horgony is besorolható. Az ún. összetett szerkezetű kőhorgonyok tipológiájával, kronológiájával korábban magam is foglalkoztam (ezért is háborított fel a híradás ostobasága). Összetett szerkezetűnek azokat a kőhorgonyokat nevezzük, amelyeken egynél több lyuk található (kettő, gyakrabban három). Több olyan lelet is van, amelynél bizonyítható, hogy az egyik lyukba volt a kötél, a másik (kettőben) pedig fa rudat (karom) rögzítettek. Ezekkel a karmokkal "harapott" a horgony az aljzatba. A horgony tehát nem csupán a súlyával tartotta a hajót (a másik, karom nélküli csoportot nehezékhorgonyoknak nevezzük).
Mint említettem számos horgonyleletet ismerünk. Ezek többsége keltező összefüggés nélküli - pl. önmagában került elő, vagy szórványként többedmagával horgonyzóhelyről. Vannak azonban keltezhető darabok is. A tiploógiáról és kronológiáról nemrég magyar nyelven közöltem összefoglalást a Búvárinfó c. folyóiratban (ld. buvarinfo.hu archívum rovata). Részletesebb, tudományos összefoglalást az Acta Archaeologica Hungarica 2002-es számában közöltem (85-118. oldal). A fekete-tengeri "félrekeltezések" kapcsán az Ősrégészeti Levelek 2001-es számában már írtam egy rövid összefoglalást. Összfeoglalva az összefoglalásokat, az alábbi indokok alapján teljességgel kétségbe vonom a bulgáriai horgonyok bronzkori keltezését:
1. Sozopol az ókori Apollónia helyén áll. Ezt a várost a milétosziak alapították Kr.e. 600 körül (J. Boardman: the Greeks Overseas, London 1988, 246-247.). Az 1970-es években a víz alatt magtalálták a régi kő móló maradványait. Ebbe a mólóba - ami építészeti jellegzetességei alapján sem bronzkori - kőhorgonyokat találtak beépítve. Nem egy-két darabot, hanem többet, vagyis nem éppen kallódó bronzkori darabok véletlen felhasználásáról van szó! (erről ld. B. Dimitrov angol cikkét az International Journal of Nautical Aerchaeology 1977-es számában). A horgonyok között vannak két lyukkal ellátott paralellepipedon formájúak.
2. Szintén Apollóniából előkerült egy kétlyukú példány, rajta görög alfabetikus felirattal. Mint köztudomású a bronzkorban a görög alfabetikus írás nem létezett (helyette a görögök a lineáris B-t használták, előtte krétán a lineáris A-t - ld. wikipédia...).
Ha ez nem lenne elég, íme pár további adat a kőhorgonyok bronzkor utáni használatára:
- Görög betűkkel ellátott horgonyok előkerültek Agde (D-Franciaország) és Palermo térségéből is.
-Két ciprusi, archaikus kori vázán is ábrázolnak kőhorgonyt.
- Alexandriában császárkori összefüggésből is ismertek összetett szerkezetű kőhorgonyok.
Mint említettem, a kőhorgonyok között is észrevehetőek csoportok, típusok. Vagyis a fenti bizonyítékok általánosságban "csak" azt mutatják, hogy nem minden kőhorgony bronzkori (természetesen vannak keltezhető bronzkoriak is). Az Acta Archaeologia cikkben részletesen bemutattam a típusokat, trendeket. Ez az osztályozás már segít a képeken látott bulgáriai horgony keltezésében. Nem csigázom tovább a kedélyeket: ez a horgony nem bronzkori. Tudományosabban a Vaskor XI. főtípusba tartozik, annak is inkább az 1. altípusába.
Ettől a pillanattól nincs mit kezdeni a bronzokri prae-hellén kereskedelem taglalásával a horgonyok kapcsán.
Utolsó kommentek