Ezen a héten folytattuk a Ráckeve belterületén található Duna-ág szonaras vizsgálatát. A korábban megtalált titokzatos „ládák” és a cölöpöt nagy visszhangot váltottak ki mind a ráckevei lakosok, mind a búvártársak körében. Célunk az volt, hogy még pontosabb dokumentációt készítsünk, természetesen kiterjesztve a vizsgált területet.
A peregi oldalon talált cölöpök kapcsán felmerült, hogy azok egy vízi-színpad részei voltak. A helyi emlékezet hiányosnak bizonyult ezen a téren, de egy 1970-es években készült fotón mindenesetre kilátszanak a vízből a cölöpök végei, igaz színpad nincs rajtuk.
Fontos pontja volt a nyomozásnak, hogy az adatokat megküldtem Tóth Ferencnek, az ismert világháborús roncskutatónak. Elmondta, hogy a legendás ráckevei Messerschmitt felkutatása kapcsán foglalkozott az ercsi átkelés során Ráckevén történtekkel. Kutatásait a Haditechnika c. folyóiratban (2000/1. szám 84-89.) közölte. A szovjet ideiglenes hadi hidat pontosan oda jelölte, ahol mi a cölöpöket találtuk. A „ládák” és az ugyanitt, a parttól távolabb található roncsok és ládák kapcsán az az ötlete, hogy ezek a hidat folyásirányból biztosító aknavédelmi zár részei lehettek (a 2. világháború végén a zsilipek megrongálódtak, ezért ismét nyitott folyóág lett a Duna-ág, a hidat a folyón úsztatott aknákkal is támadhatták – sodoraknák).
Amennyiben valóban híd és sodorakna elleni védelemről van szó, a Belváros felőli oldalon is kellene valamit látnunk. Meg is néztük a szonárral, és a cölöpökkel szemben, a Takarékszövetkezet és a Múzeum térségében valóban vannak kisebb-nagyobb anomáliák, talán cölöp is. A ládákkal átellenes parton is találtunk roncsokat. Eközben a parti ládáknál ismét készítettünk átfedő szonárfelvételeket, amelyekből mozaik képek készülhettek. Az egyik a parttal párhuzamosan haladó hajóból, a másik a mederre keresztirányban haladó hajóról készült. Az alább közzétett képeken a közös területet piros körrel jeleztük.
Kutatás közben a kíváncsiság tovább vitt bennünket a Balabán-sziget irányába. A sziget déli részén vizsgálódtunk, és meglepetésünkre jókora, fa hajónak tűnő anomáliákra bukkantunk (a képen piros kör jelzi a roncsokat), a part előtt. Az egyik roncsnak hegyes a vége, a másiknak egyenes. A partvonallal kb. 120 fokos szöget zárnak be, a parti üledék, feltöltés részben fedi őket.
Tóth Ferenc másik fontos adata a Messerschmitt repülőre vonatkozott, ez a 109G típusba tartozott. A gépet 1975-ben kábelfektetési munkák során találták meg, de kiemelés után visszakerült a vízbe. A rendelkezésre álló képek alapján a roncsot az Árpád-hídtól délre, a korzón tették partra, később ezen a részen tették vissza (a MÉH-be nem merték leadni). Ez az információ azért érdekes, mert korábbi informátoraink inkább a híd Pereg felőli oldalára, ráadásul annak északi felére lokalizálták a roncsot (ami tehát éppen az ellenkező oldalon lehet). Természetesen szonárral rögtön meg is néztük a területet. Sajnos jelentős iszap halmozódott fel, de még így is számos kisebb roncsra utaló anomáliát láttunk, hogy melyik a repülő, azt a gép nem tudja megállapítani. Mindenesetre a piac előtt is láttunk ladik maradványokat a víz alatt.
A ládák és a cölöpök esetében műszerrel többre már nem jutunk, meg kell merülni a helyszíneket, a cölöpökből mintát veszünk, hogy megállapítsuk a korukat (ha lesz bennük 1945 utáni évgyűrű, nem lehetnek a szovjet híd maradványai). Mivel a szovjetek az aknavédő vonal készítésekor mindenféle nyersanyagot felhasználhattak (pl. üres lőszeres ládákat is), talán a terület szemrevételezésekor találunk olyan bizonyítékot, amely a világháborús eseményekhez kötik a lelőhelyet. A hajók, ladikok merülése további feladat, amely egész nyárra munkát ad csapatunknak. A műszeres felderítést ki kell terjesztenünk a tágabb térségre, biztosak vagyunk abban, hogy további lelőhelyek kerülnek elő Ráckeve és térsége gazdag dunai múltjából.
Aknavédelem (?) a peregi oldalon, a piros körrel jelölt terültre merőlegesen végzett szonaras mérés képe alább:
Roncsok a Balabán.sziget oldalában.
Ladikok a piac előtt.
Utolsó kommentek