Időközben került még egy másik hajó is. Nem csupán azért titokzatos, mert nem fogom itt megadni a helyét (tanulva a dunaföldvári hajó esetéből).
A hajó egyik folyónkban van. Orrával egy kavicszátonyba ékelődött, tehát jelentős részét még üledék fedi. Amikor meglátogattuk, még nagyon alacsony volt a vízállás, szerencsére mégis víz alatt volt. Ez jó jel, mert így kevésbé fosztogatták, illetve a kiszáradás sem károsíthatta, aszályos években sem!
Ami miatt különösen izgalmas, az a szerkezete. A dunaföldvári roncshoz hasonlóan ennek is egyetlen fából faragták ki a hajóalj és az oldalfal találkozásánál használt elemet. Így a későkelta-későközépkor közötti időszakon bellül lehetne elhelyezni. Úgy láttuk, hogy mind a két széle megvan a hajófenéknek. Az említett monoxyl elem végén perem-szerűen meghagyták a fát, tehát olyan érzést nyújt, mintha a hajófar is meglenne, ráadásul a záródást is az oldalfalhoz hasonló rönk-technikával oldották meg (ezt nem láttuk Dunaföldvárnál). További eltérés, hogy vasszöget is találtunk. Volt továbbá egy korhadt palló, amelyben két faszeg látszott. Bár vettünk famintát, és azokban nagyon sok évgyűrű volt, mégsem sikerült az eddig referenciaként használt sorozatokba illeszteni. Ez két dolgot jelenthet: 1. a hajó olyan régi, hogy arra az időszakra nincs referencia évgyűrűsor 2. olyan területről származik, amelyből hiányos, vagy nincs referenciasorozat (pl. Alsó-Duna). Bármelyik is igaz, ez egy nagyon izgalmas roncs. Szeretnénk nyáron dokumentálni, talán szondázni is.
Karácsonyi ajándéknak szép lenne, ha mégis sikerülne egy távoli évgyűrűsor alapján keltezni, lehetőleg jó korai időszakra! Az alábbi télies hangulatú kép visszaadja szemlénk szépségét.
Utolsó kommentek