Egy nappal azután, hogy az RTL klub leadta a XXI. század sorozatban a második világháborús pilóta, Frankó Endre történetét, benne a mi ráckevei kutatásunkat egy ráckevei lakos, Balázs István felkereste a múzeumot azzal, hogy vannak információi a Messerschmittről, illetve más dunai lelőhelyekről. Szó-szót követett, másnap, vagyis ma reggel már a Duna-parton találkoztunk, ahol csatlakozott szonáros felderítő akciónkhoz, vállalva, hogy átadja ismereteit.
A repülőről megtudtuk, hogy már 1946-ban kiemelték (legalább egy részét). A kibelezett géptörzset Balázs úr édesapja egy demizson borért megvette, és kérésére a háza előtti szakaszon (a mai rendőrség mellett) elsüllyesztették haltartásnak. Informátorunk 7 éves kora óta horgászott rajta, mert nagyon jó csukázó hely lett a repülőből. Sajnos a hetvenes években ismét kivették a gépet (erről az akcióról volt információnk). Balázs úr azt is elmondta, hogy szerinte a gép többet nem került vissza a vízbe, hanem valahová, valaki elvitte. A többször kiemelt, áthelyezett vízbe esett német gép története így már egész jól összeáll. Magyarázatot ad arra is, hogy hiába kerestük a híd közelében, hiába vittük térképre a kábel nyomvonalát (mert állítólag akkor emelték ki másodszor, amikor a kábelt fektették), és a kiterjedt mágneses vizsgálat eredményeként ezért nem rajzolódott ki egy repülőgép. Azért egy kérdés még maradt: pontosan hol esett a vízbe a gép? Az eredeti lezuhanási helyszínen ugyanis lehetnek még olyan kisebb-nagyobb roncsdarabok, amelyek történeti, hadtörténeti szempontból érdekesek, illetve alkalmasak a hányattatott sorsú gép múzeumi bemutatására (különösen azért, mert ez a történet szerves része lett a ráckevei legendáriumnak).
Mindezek ismertetése azonban a közösen eltöltött időnek csupán a tizedét tette ki. Sorra derültek ki a régi dunai történetek, és egyúttal megismertük Balázs István ifjú korát és a kortárs Ráckeveieket. Egy mai szóval bevállalós, Dunát-szerető fiatalember képe rajzolódott ki, aki rengeteget horgászott és ismert minden "haltartást". A haltartások azok, amelyek leginkább megdobogtatják a horgászok és a víz alatti régészek szívét. Egy roncs az egyiknek kitűnő horgászhely, a másiknak kutatási terület. Az első haltartás amelyet meglátogattunk egykor Gózony Gyuláé volt. Egy kb. 12 méteres régi halászhajót süllyesztettek el számára. Gyermekkorában még látta, hogyan húzzák fele a halászok a hálójukat. Jellemző, hogy bár 10 év nem horgászott rajta, egészen pontosan a hajó fölé navigált minket, ahol is kirajzolódott a mindkét végén hegyes, látszólag ép hajótörzs. A meder tengelyére merőlegesen fekszik, felső részén az üledék egy kis dombba gyűlt össze, alsó oldalfala viszont kiáll az üledékből. Feltételezésünk szerint a hajót valamikor 1900 körül építhették, így a hagyományos dunai hajóépítés jegyeit még magán viselheti. A közeli jövőben meg is fogjuk merülni.
A halászbárka maradványa. kivehető a hegyes orr és far rész, valamint a déli oldalfal árnyéka, amely arra utal, hogy itt 40-60 cm magasan ma is áll a deszkapalánk.
Még további tartásokat is megnéztünk, természetesen hasonló pontosságú útbaigazítások alapján - de ezek örökségvédelmi szempontból kevésbé tűnnek érdekesnek. A legtávolabbi célpontunk az angyali-sziget mentén volt. Itt, a sziget közepétől északra helyezkedett el a Balázs család telke. Megtudtuk, hogy a második világháború végén, amikor a szovjetek benyomultak a sziget déli végébe, a magyarok viszont az északit tartották, heves harc alakult ki pont az ő telkük térségében. Ennek eredményeként számos háborús "relikvia" hevert szanaszét a környéken, amelyeket az egyszerűség kedvéért kosarakban összegyűjtöttek, majd a folyóba borították őket. Informátorunk kitűnő memóriáját mutatja, hogy bár a telket már rég eladták, felosztották, a környék átalakult, mégis meg tudta mutatni, hol volt az a bizonyos kosaras akció. A szonár képernyőjén pedig kisebb-nagyobb, jobbára meghatározhatatlan tárgyak kerültek a látótérbe, pont úgy, ahogy azt néhány kosár repesz, sérült fegyver stb. esetében gondolná az ember. Ez is ígéretes kutatási terület, egy kiállításnyi háborús emlék ígéretével.
Évek óta kutatjuk a Ráckevei-Dunát, több tucat jelenséget dokumentáltunk, ez a kirándulás rávilágít, hogy még sok felfedezni való vár ránk!
Utolsó kommentek