A mai napon elvégeztük az első merüléseket. Kötélpályát alakítottunk ki a 25., 26. hajókhoz, valamint a 22. hajó melletti, újonnan talált jelenségekhez. Ez utóbbiak között talán palánk és bödönhajó darabok vannak, de ez további felderítést igényel még.
Sikerrel próbáltuk ki az új fényképezőgépet. A beállításokat kell még tökéletesíteni, de már látszik, hogy egész jó víz alatti felvételekre képes.
Este összeraktam egy mozaikot a tegnapi szonarazás felvételeiből arról a részről, amely a kutatott hajók környezetét mutatja. Szépen látszanak az egyes hajók, értelmezhető egymáshoz való viszonyuk. Ami a legizgalmasabb, az az, hogy eddig még nem látott jelenségek is vannak olyan közeli területeken, ahol még nem merültünk.
De ami késik, nem múlik!
Leköltöztünk Drávatamásiba. Három autó, 5 búvár, rengeteg felszerelés társaságában leutaztunk a kutatáshelyszínére. Barcson begyűjtöttük Dinot, horvát kollegánkat, aki az elkövetkező 2 hétben társunk lesz. A felszereléseket beraktuk a raktárba, berendezkedtünk a szálláson.
Czakó László búvártársunk újabb különleges felfedezésről adott hírt. Örömmel tesszük közzé a 19. század közepi földkerülő vitorlás valószínűsíthető felfedezésének hírét! Reméljük, a roncs további tanulmányozása megerősíti az első feltételezéseket, és hozzájárul ennek a kevéssé kutatott kérdésnek a jobb megismeréséhez. 
A hajó a később egy Trieszt-Cres úton viharba került és elsüllyedt. Az feltételezett elsüllyedés helyén Horvát búvár barátunkkal, a korabeli hozzávetőleges koordináták alapján a lokátorommal vizsgálatot végeztünk, és a lokátor végül kimutatta a keresett hajót. A hajó végleges azonosítását búvár merüléssel döntjük majd el, egy későbbi időpontban, de mivel ezen a környéken más hajóroncs nincs, és a lokátor sem talált mást, így a hajó azonossága valószínű.
A római kori határvédelmi rendszer feltérképezéséhez kapcsolódóan a héten Ercsi térségében végeztünk felderítést szonár segítségével.
2009. januárjában 17. századi dereglye maradványaira bukkant a markoló Solt közelében. Az egyedülálló lelet végveszélybe került, hiszen a hajó fele részben elpusztult, és a partra kirakott maradványokat is az enyészet fenyegette. Bár egy rövid ideig úgy tűnt, a hivatalos örökségvédelem keretei között megoldódhat a vészhelyzet (ti. az éppen ilyen célokra létrehozott keretre pályáztunk, és a szakmai támogatást meg is kaptuk). Sajnálatos módon a mai napig nem érkezett hivatalos (írásos) döntés a javaslatra. Informálisan anyit lehet tudni, hogy a Kulturális Örökségvdelmi Hivatal elnöke kihúzta a listáról a lelőhelyet (holott az illetékes munkatárs már a szerződést is előkészítette).
Bölcske neve összefonódik a magyar víz alatti régészet történetével. Itt zajlott hazánkban az első tervszerű víz alatti régészeti kutatás. Az emlékezetes 1986-os kampány során számos római kori oltár, és más faragott kő került felszínre egy késő-római kikötőerőd alapozásából.
A „bölcskei sziklának” nevezett dunai zátony egykor a folyó partján álló kikötőerőd volt, amely a római határvédelmi rendszer (limes, más néven ripa) részét képezte, és hajók fogadására, átkelések biztosítására szolgált. Az erőd építésekor az alapozásba, illetve a falakba korábbi oltárokat, és más faragott kőemlékeket is felhasználtak. Mellettük bélyeges téglákat is találtak a kutatók. A leletanyag legszebb része a szekszárdi Wosinsky Múzeumban megtekinthető. Bár a kutatást vezető régészek, Gaál Attila és Szabó Géza sosem állították, hogy mindent feltártak volna, a kutatás mégis abbamaradt. Ennek kisebb részt szervezési, nagyobb részt financiális okai voltak.
A szemle a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályának munkájával valósult meg, és részt vett rajta Gaál Attila is, a korábbi kutatások egyik régésze. A területre kiérve azt tapasztaltuk, hogy az egykor lezárt mellékágat mára megnyitották, de a főmeder viszonyai nem változtak. A magas vízállás miatt nem segíthette a tájékozódásunkat a zátony által keltett örvénylés, ezért kizárólag a műszerre hagyatkoztunk.
A hétvégén megrendezésre kerülő aquincumi Floralia ünnep keretében felkértek egy-egy ismeretterjesztő előadás tartására. Az előadások címe - talán nem meglepően: Örvények titkai -Dunai régészet. Szombaton és vasárnap 14 órakor fognak kezdődni, előreláthatóan egy óra hosszúak lesznek.
Utolsó kommentek