Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 2001-ben egy egyzményt szövegezett meg a víz alatti kulturális örökség védelmében. A konvenció azért fontos, mert a nemzetközi vizekben található örökség a technológia fejlődésének hála szabad préda lett (hiszen korábban nem is gondoltak arra, hogy ez elérhető lesz valaha). A másik gond abban rejlik, hogy nem minden ország kezeli védendő értékként a víz alatti örökséget (és egyáltalán ennek fogalma sem volt egységes).
A konvenció tehát megfogalmazta, hogy mi az a víz alatti kulturális örökésg, és hogy azt védeni kell, bárhol is legyen. Kifejezetten elutasítja azt a gyakorlatot, hogy lelőhelyeket azért tárjanak fel, hogy a leleteket eladják, illetve tilos feltárást leletek eladásából finanszírozni. Azt is kiköti, hogy víz alatti régészeti feltárást csak kvalifikált víz alatti régész végezhet. Megjelenik ugyanakkor az "igazolható kapcsolat" fogalma, amely azt takarja, hogy akkor is lehetőséget kell biztosítani azoknak az országoknak, melyek igazolható jogi kapcsolatban állnak a víz alatti rökséggel a kutatáshoz, ha azok territoriális vizen fekszenek. Ez a mi esetünkben vonatkozik a Szent István csatahajóra, amelyet a horvát fél éppen ezért tett hozzáférhetővé számunkra. természetesen ilyen örökségi elemek lehetnek máshol is.
Az egyezmény 2009 januárjában lépett életbe. A magyar aláírás még várat magára.
www.unesco.org/culture/en/underwater
A konvenció angol nyelvű szövege itt érhető el az 50.-60. oldalakon (hivatalos magyar fordítás nincs):
http://unesdoc.unesco.org/images/0012/001246/124687e.pdf#page=56
Utolsó kommentek