A Ráckeve határában télen talált - feltételezhetően középkori - hajóroncs kálváriája ha nem is záródott le végleg, de legalább egy időre nyugvópontra jutott. Elsüllyesztettük.
Az előzményekről több beszámoló is született a blogon, de új lvasóinknak röviden itt is összefoglaljuk. A télen érkezett a bejelentés, hogy a Duna alacsony vízszintjénél egy fa hajó roncsa bukkant elő. Sajnos hamarosan megkaptuk a hírt, hogy valaki kivette, darabokra vágta, elvitte tüzelőnek.
A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, a ráckevei Árpád Múzeum, a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a Ráckevei Molnár Céh (civil szervezet) és nem utolsósorban az Argonauta Kutatócsoport hathatós közreműködésével biztos helyre, a Múzeum udvarára került a hajó. Dönts született, hogy dokumentálást kvetően el kell süllyeszteni. A süllyesztés ugyanis a legkisebb rosz, ami a hajóval történhetett. Szárazra kerülve ugyanis a vizes fa anyagban visszafordíthatatlan állagromlás indulna meg konzerválás nélkül. Konzerválásra viszont nincs pénz. Az elsüllysztett hajót viszont később ki lehet emelni.
Gyűjtést rendeztünk, és az Árpád Múzeum, a Molnár Céh és az Argonauta Kutatócsoport együttműködésével megteremtettük egy digitális dokumentációs projekt nduló költségeit. Számos maganszemély és szervezet mellett ki kell emelnünk Ráckeve önkrmányzatát, amely fontosnak tartva kulturális örökségét a költségek nagyobb részét vállalta (ld. korábbi bejegyzést a dokumentálásról, az adakozók felsorolásával).
Ezután már "csupán" süllyeszteni kellett. A helyi szervezést a Ráckevei Molnárcéh és az Árpád Múzeum végezte, az Argonauta kutatócsoport és az MRMZ Búvárrégészeti Szakosztályának tagjai pedig csatlakoztak a kivitelezés során.
A következő munkafázisok zajlottak le 2012. 04. 13-án, pénteken délelőtt (ld. képek alább)
1. A deszkákat felraktuk egy teherautóra
2. Lerakodtunk a Ráckevei Duna-ág partján, a hajómalom mellett.
3. Búválfelderítést végeztünk a süllysztés tervezett helyén (elő is került a szomszédságban egy kidőlt vaskaró, egy uszadékfa és egy elsüllyedt ladik)
4. Elkezdtük összerakni a hajót. A puzzle-ban jártas olvasók biztosan megértik, hogy először miért a hajó orrát és oldalát kirajzoló elemeket tudtuk elhelyezni.
5. A többi 1-1.5 m-es deszkát és bordát is elhelyeztük. Ebben a már elhelyezett elemek segítettek. Megnéztük a vágott felületek hosszát, vastagságát, a fák erezetét, a bordák rögzítéséhez fúrt lyukak helyét. Időközben megérkezett az RTL stábja (valószínűleg holnapeste szereplünk az RTL híradójában!), valamint Fekete Attila, aki korábban a digitális dokumentálást végezte, és most ortofotóhoz gyűjtött anyagot az összerakott hajóról.
6. Azonosítottuk és elhelyeztük a hajóorr alsó deszkasorát is.
7. Végül kirajzolódott az eredetileg kb. 9.7 m hosszú 2.9 m széles hajó alakja. Láthatóvá vált, hogy mindkét vége V alakúra volt faragva, tehát nem a dunaföldvári (hasonló technikával készült) hajóhoz hasonló hajómalommal állunk szemben, ez a roncs egy kisebb dereglye lehetett.
8. Az előre elkészített fém keretbe beraktuk a deszkákat. Ekkor még vételeztünk három fa mintát évgyűrű alapú kormeghatározáshoz.
9. A kerettel együtt egy hatalmas daru beemelte a deszkákat a hajómalom előtti vzfelületre.
10. Elsüllyesztettük a roncsot.
Akik részt vettek, önzetlenül segítettek a munkában:
Technikai Brigád Bt. (Füstös László, Müller Tamás, Sári László, Juhász László)
Havária Kft. (Ifj. Körmendi Lukács, Sárossy László)
Ráckevei Molnár Céh (Szögyényi Gábor)
az Árpád Múzeum minden munkatársa
Argonauta Kutatócsoprt és a Búvárrégészeti Szakosztály (Puskás Norbert és Lengyel László - Kékség Búvárklub)
A most, illetve korábban közreműködők, valamint az adatkozók listája jól mutatja, hogy milyen széleskörű összefogás alakult ki a lelet rendkívüli voltát felismerő szervezetek és egyének között! Hálás köszönet érte! Biztosak lehetünk abban, hogy hallunk még erről a roncsról!
Utolsó kommentek